A kannabisz pszichoaktív
hatóanyaga, a THC helyett világszerte egyre inkább a kender nem pszichoaktív, viszont gyógyászati csodaszerként emlegetett CBD kutatására tolódik a hangsúly. Magyarországon nemcsak orvosbiológiai laboratóriumokban kutatják a CBD emberi szervezetre gyakorolt jótékony hatásait: a kannabiszfogyasztás világszerte tapasztalható liberalizálása a hazai kendernemesítést is újra a világ élvonalába helyezte. A magyarországi szabályozás hiányosságai miatt ugyanakkor a hazai tudományos eredmények hasznát orvosi és agrárbiológiai szempontból is külföldön fölözhetik le.
Több évtizednyi ádáz üldözés után szabadon virágzik a kender és a marihuánabiznisz az Egyesült Államokban
Miután az utóbbi években az amerikai államok többségében enyhítettek a kannabiszfogyasztás büntethetőségén, vagy el is törölték azt (33 államban a marihuána orvosi felhasználása, 10-ben pedig a rekreációs használata is legális lett), tavaly 10 milliárd dollárt kasszíroztak a marihuánabizniszben érdekeltek. Az összeg az előrejelzések szerint az elkövetkező 3 évben két és félszeresére nő majd. A fűbizniszből korántsem csak a termesztők és az elosztók részesednek, a marihuánatermékekre komplett iparágak épülnek, rohamtempóban. És az előzetes várakozásokkal ellentétben nem azért, mert mindenki legálisan akar betépni.
A jó hír, hogy óriási az érdeklődés a kannabisz fő hatóanyagai, a 9-delta-tetrahidrokannabiol (röviden a THC), valamint a kannabidiol (vagyis a CBD) orvosi célú felhasználása iránt. A rossz hír pedig az, hogy sokan egyre inkább úgy látják, hogy a szabadpiac nem feltétlenül előnyös a kannabisszal gyógyulni szándékozók számára. Miután tavaly életbe lépett az amerikai úgynevezett farmtörvény, miszerint a 0,3 százaléknál alacsonyabb tartalmú kenderszármazékok és termékek szabadon forgalmazhatók, valósággal elárasztották a boltokat a CBD-tartalmúnak mondott csodaszerek, afrodiziákumok, panaceák és elixírek. A gumicukortól a habfürdőn át a kutyatápig, nehéz olyan terméket találni, aminek ne lenne valahol CBD-s változata is. De vajon mi igaz abból, ami ezeknek a termékeknek a címkéjére van írva, és mit lehet remélni az ilyen termékektől?
Ősi gyógyszerből ősellenség
Afrikában és Ázsiában évezredek óta ismert tény, de ma már Nyugat-Európában is legfeljebb csak a nagyon tájékozatlan laikusok számára kérdéses, hogy az indiai kender (Cannabis sativa var. indica) enyhén hallucinogén hatása miatt kábítószerként is használt pszichoaktív hatóanyaga, a 9-delta-tetrahidrokannabiol, röviden a THC kivételesen sokoldalú gyógyszerként is megállja a helyét. Egyes trópusi területeken, ahol gyakoriak, és az ivóvízellátottság akadozása miatt sokszor életveszélyesek a hányásos-hasmenéses megbetegedések, a mai napig az intenzív hányás és a kiszáradás egyetlen igazán hatékony ellenszereként tartják számon.
A kérdésre, hogy miként lett az évezredekig világszerte gyógynövényként használt kannabisz a nyugati világ ádáz ellensége, meglehetősen prózai a válasz. Rossz nyelvek szerint egy idegengyűlölő, rasszista amerikai bürokrata miatt. Harry Anslinger 1930-ban lett az amerikai kábítószerfelügyeleti hivatal vezetője. Anslinger nemcsak az afroamerikaiakat gyűlölte, hanem a mexikói forradalom elől 1910 után délről az Egyesült Államokba özönlő mexikóiakat is. A kannabisz démonizálásával Anslinger több legyet is ütött egy csapásra: azzal, hogy egy kalap alá vette a marihuánát a kemény drogokkal, nemcsak újdonsült hivatalának a tekintélyét erősítette, hanem az általa olyannyira megvetett, és az amerikai lakosságnál akkoriban jóval nagyobb arányban kannabiszfogyasztó bevándorlók üldözését is szentesítette vele.
Akárhogyan is, az amerikai marihuánavadászat kulcsszerepet játszott abban, hogy 1961-ben, a nemzetközi kábítószeregyezmény elfogadásakor a kannabisz világszerte tiltólistára került. Pedig az ádáz hasmenés korántsem az egyetlen olyan tünet, ami ellen jó, ha kéznél van egy kis kannabisz.