Annyira furcsák,
semmit sem úgy csinálnak, mint a többi állat. 15 embernek 15 évébe telt, hogy az összes genetikai mintát összegyűjtse, annyira titokzatosak ezek a lények” – lelkesedett a biológus. A vérszívó poloskák különlegességei közé tartozik, hogy
testsúlyuk háromszorosát képesek vérből elfogyasztani egy ültő helyükben;
kifejlett formájukban akár 1 évig is elélhetnek, ami elég nagy idő egy rovar esetében;
100 különböző fajuk közül mindössze kettő specializálódott az emberre, a legtöbb denevéreken élősködik.
A különféle vérszívó poloska fajok példányaiért a kutatóknak gyakran távoli és mély barlangokban rejtőző denevértanyákra kellett leereszkedniük, de amint sikerült megszerezni elegendő számú faj örökítőanyagát, lehetségessé vált felrajzolni ezeknek a rovaroknak a genetikai idővonalát. A genetikai kódban rejlő spontán mutációk egyfajta molekuláris óraként segítik a kutatókat abban, hogy millió évekre visszamenően felfejtsék a vérszívó poloskák evolúcióját.
Ekkor érte őket az első meglepetés: – mondta a tanulmány vezető szerzője, Steffen Roth, a bergeni Egyetemi Múzeum munkatársa – kiderült, az ágyi poloskák és rokonaik lényegesen ősibb lények, mint a denevérek, amelyekről pedig úgy hitték, hogy az első gazdaállatai voltak ezeknek a vérszívóknak. Hozzátette, egyelőre fogalmuk sincs, milyen gazdaállatuk lehetett azokban az időkben, amikor még T. rexek járták a vidéket.
