Harsányban él, Miskolcon
érettségizett, a Debreceni Egyetem nyíregyházi karán szerzett képesítést. Anya és feleség – logisztikából is kiváló.
Mindig is emberekkel szeretett volna foglalkozni, ami nem csoda, hiszen ezt látta otthon. A családja is segítő pályát választott: édesapja rendőr, édesanyja a szociális szférában dolgozik. Mentőtiszt viszont teljesen véletlenül lett Leskó Diána, aki február elsejétől az Észak-magyarországi Régió kommunikációs feladatait látja el az Országos Mentőszolgálatnál. Egyáltalán nem mellékesen: feleség és két gyönyörű kislány édesanyja.
A miskolci születésű, fiatal mentőtiszt átlagos, magyar tagozatos gimnazista volt az Avason. Érettségi után azonban nem tudta eldönteni, milyen pályát válasszon, de hisz nem is egyszerű ez 18 éves korban. Aztán egy gyermekkori barátja mondta: ő mentős szeretne lenni… Mit lépett erre Diána?
– Elvégeztem egy OKJ-s mentőápoló tanfolyamot, és tudtam, mit akarok csinálni. Annyira beleszerettem ebbe az életformába, hogy elhatároztam, amilyen magas szinten csak lehet, továbbképzem magam, mert ezzel szeretnék foglalkozni
– emlékezett vissza arra az időre Diána, akinek innen már egyenes útja vezetett Nyíregyházára, felvételt nyert a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karára, mentőtiszt szakra. Nehéz elképzelni, hogy egy nő olyan hivatást választ, ahol nap, mint nap szembe kell nézni a szenvedéssel, a fájdalommal, a halállal. Diána azonban azt mondja: csak azok csodálkoznak ezen, akik nem ismerik őt. Persze sokan kérdezik, hogy lehet ezt csinálni, ráadásul kétgyermekes anyukaként, mert itt nincs megállás, menni kell éjszaka, hétvégén, ünnepnap és karácsonykor is.
– Ilyen habitusú vagyok. Ez az életem. Nem tudnék nyolctól négyig egy irodában ülni. Feltölt, kikapcsol a munkám. Várom, hogy dolgozni indulhassak, öröm bemenni. A gyermekeim az elsők, de borzasztóan szeretem a munkám, mert itt önmagam lehetek. Szeretem, hogy csapatban vagyok, hogy függünk egymástól. Nagyon jó a csapatszellem, mi nemcsak munkatársak, barátok is vagyunk. Segítjük egymást, van, hogy pénzt gyűjtünk, ha valaki nehéz helyzetbe kerül. Ez egy család, és büszke vagyok arra, hogy a tagja vagyok.
