A vidéki városok árnövekedése a fővároshoz képest lassabban indult be, azonban az ott tapasztalt dinamika érvényesült az utóbbi két év során. A vizsgált városok közül Tatabánya és Zalaegerszeg produkálta a legnagyobb árnövekedést: itt a válság mélypontjához képest megduplázódott a téglaépítésű társasházi lakások átlagára. A legdrágább hazai nagyváros Sopron, amely elsősorban történelmi, kulturális jellegének, valamint Bécshez való közelségének köszönheti a téglaépítésű társasházi lakások esetében tapasztalható 359 ezer forint körüli átlagos négyzetméterárakat. Legolcsóbban az észak-magyarországi régióban juthatunk ingatlanhoz. Az itt található iparvárosok közül Ózd és Salgótarján minden lakástípus tekintetében országosan a legalacsonyabb négyzetméterárat érte csak el.
Győr, Sopron után a második legdrágábban jegyzett megyei jogú város, ahol a magas négyzetméterárakat tovább hajtja az Audi új üzeme és kutatás-fejlesztési központja. A Mercedes gyárnak köszönhetően az elmúlt hét évben közel megduplázódtak az ingatlanárak Kecskeméten, így az alföldi városban a téglalakások ára a harmadik legdrágább a vidéki városok sorában. Kecskeméttől alig marad el Debrecen, ahol a korábban tapasztalt 58 százalékos árnövekedésnek jelentős lendületet fog adni a BMW gyárának július 31-én bejelentett építése.
„Készülni kell arra, hogy feltehetően Debrecen vonzani fog sokakat más városokból, akár más országokból. Van rá példa, hogy több külföldi vezető ideköltözött, mert megtetszik nekik az ország, és élhető a város. Az önkormányzatnak mindenképpen kell erre készülni. Úgy hallottam, hogy Győrben pl. fejlesztettek olyan új lakóparkot fiatal családos mérnököknek, ahol 3-5 évig kedvezményes bérleti díjat fizetve, meg tudtak anyagilag erősödni, majd később meg tudták venni a lakást” nyilatkozta a Portfoliónak adott interjúban Herdon István, a 100 leggazdagabb magyar 2018-as listájának 39. helyezettje, aki a debreceni repülőtér üzemeltetője, és több tízezer négyzetméternyi ipari terület fejlesztője. Az interjúban kielemte: nem kíván lakossági ingatlanokat fejleszteni, ez ugyanis teljesen új csapat felállítását igényelné.
A BMW-üzemben egyébként előreláthatóan 2023-ban indul meg a termelés, de már a kezdeti szakaszban is több mint ezer új munkahelye nyílik. Az óriásberuházásnak köszönhetően a hajdúsági megyeszékhely árai Győrt és Sopront is utolérhetik az elkövetkezendő években. Komárom ingatlanpiacára élénkítőleg fog hatni a várost elkerülő új Duna-híd építése, melyet a tervek szerint 2019 őszén adnak át a forgalomnak. A híd közvetlen összeköttetésben lesz az M1-es autópályával, így a forgalom jelentős része a lakott területek érintése nélkül haladhat át a határon, ezzel tehermentesíti és élhetőbbé teszi a várost. Paks lakásáraira pedig az atomerőmű bővítése során felépülő két új blokk lesz jelentős hatással.
„A hagyományos egyetemi központokban, így Debrecenben vagy Győrben bruttó 7-8 százalék körüli hozamokra számíthatunk bérbeadásból, míg a jelentős munkahelybővítések nyomán akár 10 százalék körüli hozam is elérhető Kecskeméten vagy Tatabányán. Érdemes szakértő segítségét kérni, mivel középtávon mind a kollégiumi férőhelyek, mind a munkásszállás-kapacitások fejlesztése csökkentheti a bérleti igényt. Jó hír, hogy az új beruházások átfutási ideje legalább 2-3 év, és a tervezett kapacitások megépülése után is bőven maradnak még albérlet iránt érdeklődők ezekben a városokban” – magyarázza Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum szakértője.
