Tavaly folytatódott a lakáspiac bővülése, az adásvételek éves száma meghaladta a 150 ezret. Idén tovább tart a lakáspiaci árak emelkedése: 2018 első negyedévében újabb 4 százalékkal drágultak a lakások – állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal idei első negyedévre vonatkozó lakásindexe, melyet július 26-án tett közzé.
Aszerint kibontakozóban van az újlakás-piac: 2017-ben negyedével nőtt az új lakások értékesítése, ám arányuk a teljes piacon belül még így is alacsony, 4 százalékos. A nagyobb városokban az új lakások felé forduló kereslet visszaszorította a használt lakások forgalmát. Budapesten emiatt csökkent a használt lakások értékesítése az elmúlt két évben.
Átrendeződés
Az elmúlt tíz év távlatában a lakáspiac regionális arányai alapvetően megváltoztak. A lakásárak emelkedése Budapesten többszörösen meghaladta a vidéki területekét, egyúttal a fővároson belül is átrendeződtek az árviszonyok az egyes lokációk és épületfajták között. A főváros belső kerületeinek társasházi lakásainál kiugró áremelkedést mértek, míg a családi házak relatív pozíciója romlott.
Tavaly minden harmadik lakást fiatalok vettek meg. Ők a nagyvárosi többlakásos épületekben és a kistelepüléseken voltak a legaktívabbak. 2017-ben a magyar lakáspiac teljes forgalma közel 2200 milliárd forint volt, 16 százalékkal több, mint egy évvel korábban – írja a KSH.
Az új építésű lakások értékesítésében a 2018. első negyedéves adatok alapján a forgalom további 9,4 százalékos erősödésére lehet számítani. Tavaly az új és a használt lakások ára közel azonos mértékben, 6,0, illetve 5,9 százalékkal emelkedett, a növekedés üteme mindkét esetben lassult a megelőző évekhez képest. 2018 első negyedévében a használt lakások további 4,0, az újak 3,6 százalékkal lettek drágábbak az előző negyedévhez képest.
A 2017. évi végleges adatok szerint az év során 154 ezer lakásadásvétel jött létre, és ezzel a lakáspiac forgalma 5,1 százalékkal meghaladta a megelőző évit. Az új lakások eladása egynegyedével bővült, de a lakáspiaci folyamatokat alapvetően továbbra is a használt lakások eladása határozta meg. Tavaly összesen 7269 lakás épült értékesítési céllal, és eközben 6097 új építésű lakást adtak el.
Lassabb árnövekedés
2017-ben lassuló ütemben folytatódott a lakásárak növekedése. Az eladott használt lakások ára 5,9 százalékkal haladta meg a 2016. évi árszintet. Ez azt jelenti, hogy ennyivel kerültek volna többe a lakások, ha ebben az évben ugyanazokat adták volna el, mint egy évvel korábban. Azonban az eladott lakások összetétele a magasabb értékűek felé tolódott, ennek hatására a ténylegesen eladott használt lakások átlagos ára nagyobb mértékben nőtt, és 8,7 százalékkal lett magasabb, mint 2016-ban volt.
A 2017-ben eladott új lakások ára 6,0 százalékkal volt magasabb a 2016. évinél, ez a 2015-ös bázishoz képest 17 százalékos drágulást jelent. 2017-ben a Budapesten eladott használt lakások átlagosan 24,4 millió forintba kerültek, 3,2 millió forinttal többe, mint 2016-ban. A megyeszékhelyeken ezalatt 1,5 millió forinttal, 13 millió forintra nőtt az átlagos ár. A kisebb városokban 11,5, a községekben 7,2 millió forintba került egy használt lakás, mindkét érték emelkedett 2016 óta.
2018 első negyedévében a lakások átlagos ára Budapesten és a nagyvárosokban tovább nőtt, a kisebb településeken csökkent. Hasonlóan alakultak az első negyedév négyzetméterárai is: a budapesti 463 ezer forintos értéktől a községek 70 ezer forintra csökkenő átlagos négyzetméterára egyre jobban elszakadt. A megyeszékhelyeken a lakások egy négyzetméteréért 228, a kisebb városokban 141 ezer forintot kellett fizetni.
Értékvesztés is volt
A régiókra jellemző négyzetméterárak változása is azt szemlélteti, milyen nagymértékben távolodtak a fővárosi lakásárak a többi régióra jellemző árszinttől. Jóllehet Észak-Magyarország kivételével mindenütt nőttek a nominális árak az elmúlt tíz évben, a növekedés mértéke egyik régióban sem közelítette meg a fővárosit.
Súlyosabb értékvesztést szenvedtek el az észak-magyarországiak mellett Pest régió ingatlanai is, amelyek reálértéke rendre 23, illetve 14 százalékkal csökkent. A vidéki régiók közül számottevő, 5,7 százalékos reálérték-emelkedés csak Nyugat-Dunántúlon következett be, de ez is eltörpül a budapesti 37 százalékos drágulás mellett.
Budapesten belül a kiemelkedő áremelkedés elsősorban a többlakásos épületek piacán érvényesült, és ez jelentősen átrendezte a fővárosi lakáspiac árarányait. Tíz évvel korábban valamennyi vizsgált kerületcsoportban magasabb volt a családi házak fajlagos ára a társasházi lakásokénál. 2018 első negyedévére az arányok megfordultak, minden kategóriában a többlakásos épületek lakásai lettek drágábbak.
