Orbán először a magyarországi terveiről beszélt, és az utalásokból, általánosabb megfogalmazásokból az olvasható ki, hogy nagy átalakításokra készül. Szerinte az újabb kétharmad nem egyszerű győzelem:
felhatalmaztak bennünket, hogy kiépítsünk egy új korszakot.
A korszakot úgy definiálta a miniszterelnök, hogy egy egy sajátos kulturális közeg, „szellemi természetű rend, hangulat, ízlésvilág, viselkedési mód”. „Új kulturális korszakba kellene ágyaznunk a politikai rendszert” – ami nem hagy kétséget afelől, hogy Orbánnak nem tetszik a jelenlegi.
„Napjaink legizgalmasabb vitája ezért a kulturális politika területén robbant ki. Ez érthető és jól is van így” – fogalmazott Orbán. És valóban, a tusványosi sátrak alatti bősz egyetértésnek nyoma sem volt például a héten L. Simon László, Prőhle Gergely és Orbán János Dénes vitájában. Nincs kétség: a vita, illetve Orbán mostani megszólalása jelzi, hogy a kulturális berendezkedés területén kialakítandó változásokról nagy gondolkodás folyik a Fideszben és környékén.
Új szellemi és kulturális megközelítésre van szükség
– mondta Orbán, aki utalt arra, hogy
mitagadás, szeptembertől nagy változások előtt állunk.
Ezekről a nagy változásokról azonban nem mondott konkrétumokat.
Orbán 2030-ig akar
A fő céljait is általánosságban jelölte ki Orbán, és ahogy a miniszterelnöki megválasztásakor, most is arról beszélt, hogy 2030-ig, vagyis tizenéves időtávban gondolkodik. Orbán 2030-ig a következő feladatokat szeretné elvégezni:
- az EU öt legjobb országa közé tartozzunk 30-ra, ahol a legjobb élni, lakni;
- a népességfogyást állítsuk meg;
- összekötni fizikailag a magyarságot;
- valósuljon meg az energiafüggetlenség;
- építsük fel az önálló honvédséget;
- építsük fel a közép-európai térséget.
- https://index.hu/belfold/2018/07/28/orban_uj_korszakot_epit_nagy_valtozasokat_igert_tusvanyoson/
