A Soros-zsoldosok után
júniusban azokat a társadalomkutatókat listázta a Figyelő, akik „a liberális világszemlélet narratívája alapján”olyan témákat kutatnak az adófizetők pénzén, amik szembemennek a magyar társadalom érdekeivel – így például a demográfiai krízis helyett szexuális kisebbségekkel, migrációval és egyéb aberrációkkal foglalkoznak.
Schmidt Mária csapata természetesen nem hasraütésre találta ki, hogy a társadalomkutatókkal nem minden kóser. A kormány épp az MTA kutatóintézetének államosítására készül és az intézményrendszer 40 milliárdos költségvetéséből 28 milliárdot Palkovics László Innovációs és Technológiai Minisztériumához utalna.
P. Tóth Tamás intézeti
tudományos titkárt, tudományos munkatársat az LMBTQ, a szexuális kisebbségek, illetve a homofóbia területe érdekli. Egy 2018-as előadása az MSM (men who have sex with men) Sex Workers in Hungary (Férfiak, akik férfiakkal szexelnek, szexmunkások Magyarországon) címet viseli, a tavalyi évben pedig Homoszexualitás-reprezentációk Magyarországon a 20. század első felében címmel jelentetett meg publikációt.
Takács Judit tudományos tanácsadónak szintén az LMBTQ, az érintettek társadalmi helyzete, a homofóbia, a transzfóbia és a homoszexualitás társadalomtörténete a szakterülete. Többek között idén publikálta Az intézményesített homofóbia állambiztonsági alkalmazása az 1960-as évek Magyarországán című tanulmányát, tavaly pedig – a korábban említett P. Tóth Tamással közösen Homoszexualitás-reprezentációk Magyarországon a 20. század első felében címmel tett közzé tudományos munkát.
Vajda Róza tudományos segédmunkatárs a gender és etnicitás, a diszkrimináció, valamint a társadalmi kirekesztés szakértője. 2014-ben jelentette meg a Gender equality: a blind spot in policy making. Women’s labor market participation in Hungary(Nemek közötti egyenlőség: vak pont a politikában. A nők munkaerő-piaci részvétele Magyarországon) című munkáját. Tavaly A civil társadalom és a társadalmi mozgalmak a közép- és kelet-európai változó demokráciákban című workshopon adta elő Hollowed out representation: the political movements of Roma in Hungary (Kiüresedett reprezentáció: a romák politikai mozgalmai Magyarországon) című munkáját.
Katona Noémi, aki egyébként a CEU-n diplomázott, a migráció, a társadalmi nem, a prostitúció és az etnicitás kutatója. A tavalyi évben Szégyen és hallgatás. A kutató szerepe a prostitúció elbeszélésében címmel tett közzé publikációt, egyik 2016-os műve pedig a Sex work and prostitution in the neoliberal global economy: Potentials of Feminist Critique in East-Central Europe(A szexuális munka és a prostitúció a neoliberális világgazdaságban: a feminista kritika lehetőségei Kelet-Közép-Európában) címet viseli.
Messing Vera osztályvezető, tudományos főmunkatárs a kirekesztés, a társadalmi egyenlőtlenség és a migránsok területével foglalkozik. Tavaly publikálta a Romaphobia and the media: mechanisms of power and the politics of representations (A romafobia és a média: a hatalmi mechanizmusok és a reprezentációs politika) című munkáját, és ugyancsak 2017-ben írta meg a Biztonsági fenyegetés vagy humanitárius katasztrófa?: A politikai jelentésképzés és beszivárgása médiába című publikációját.
Fotó: Messing Vera (Harmati András/alfahir.hu)
Albert Fruzsina tudományos főmunkatárs területe a gender és a társadalmi kirekesztődés. Egy 2015-ös munkája a How marriage can be successful? (Hogy lehet sikeres a házasság?) címet viseli, 2016-ban pedig a rejtélyes című, Interpersonal Relationships in Hungary (Interperszonális kapcsolatok Magyarországon) publikációja látott napvilágot. 2018-ban Mapping the Post-communist Class Structure: Findings from a New Multidimensional Hungarian Class Survey (A posztkommunista osztályszerkezet térképe: az új többdimenziós magyar osztályfelmérés megállapításai) címmel jegyez publikációt.
Fotó: Albert Fruzsina (vehir.hu)
Sik Endre külső kutató, a migráció, idegenellenesség szociológus szakértője tavaly Beyond the Migration and Asylum Crisis (A migráción és a menekültügyi válságon túl), A view from Eastern Europe: Tentative thoughts on crisis and calamity(Kilátás Kelet-Európáról: Problémamegoldások a válságról és a katasztrófáról) és A Hungarian Trademark (a “Hungarikum”): the Moral Panic Button (Hungarikum: a morális pánikgomb) című munkáit tette közzé.
Fotó: Sik Endre (moderniskola.hu)
Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének tudományos segédmunkatársa, Kováts András területe a bevándorlás és az integráció. 2016-ban Patterns of Success amongst Hungarians Living in the UK (Siker-mintázatok az Egyesült Királyságban élő magyarok között) címmel a Politikatudományi Szemlében írt. Az ATV-n többször elemezte a menekülthelyzetet, illetve a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület igazgatója.
Máté Dezső tudományos segédmunkatárs roma- és LMBTQ kutató. Tavaly tette közzé The First Sparks of Romani LGBTQ (A roma LGBTQ első szikrái) című tanulmányát.
Fotó: Máté Dezső (univpecs.com)
A Társadalomtudományi Kutatóközpont “HAS Centre for Social Sciences – „Lendület” Research Center for Educational and Network Studies” (RECENS) csoportjának beosztott tudományos munkatársa Galántai Júlia, szakterülete a gender és a társadalmi egyenlőtlenség. Galántai 2016-ban Child custody and its effects on children in Hungary (Gyermekfelügyelet és annak hatása a gyerekekre Magyarországon) címmel tartott előadást a Családi kapcsolatok megváltozása – nemek és nemzedékek című konferencián Dortmundban. 2015-ben pedig Paternaty leave in Hungary – Inequalities and progress (Apasági szabadság Magyarországon – egyenlőtlenségek és fejlődés) címen publikált dolgozatot.
Az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézetében dolgozó Nárai Márta tudományos munkatársnak a civil szervezetek és a társadalmi felelősségvállalás a területe. 2016-ban Társadalmi felelősségvállalás és részvétel: A lokális és területi közösségi folyamatokban publikált cikket, 2014-től pedig a Civil Szemle főszerkesztője.
Fotó: Nárai Márta (dialogcampus.hu)
Az MTA Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézetében dolgozó Ságvári Bence internet-szociológus az egyenlő bánásmóddal foglalkozik. Tavaly Az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság, 2016-ban pedig Ahogy »másokhoz« viszonyulunk, az tükrözi azt, amilyenek magunk vagyunk: A magyarországi idegenellenesség okairól publikált dolgozatot.
Fotó: Ságvári Bence (mtakti.hu)
Szabó-Morvai Ágnes tudományos munkatárs a nemek közötti egyenlőséggel, illetve a humántőke-képződéssel foglalkozik. Tavaly One Size Fits All? Gender Differences in the Effect of Subjective Feedback(Egy kaptafára? Nemi különbségek a szubjektív visszajelzések hatásában) címmel publikált cikket.
Fotó: Szabó-Morvai Ágnes (mtakti.hu)
Feltűnően ritka megjelenések
Az MTA társadalomtudományi műhelyeiben több olyan szakembert is találtunk, akik nagyon ritkán nyilvánulnak meg tudományos fórumokon, előadásokon és folyóiratokban. Pedig, ha mindez igaz, ez is fontos eleme a munkájuknak.
Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetéből a demográfiával foglalkozó Dupcsik Csaba tudományos főmunkatárs 2017-ben mindössze egy, 2016-ban két publikációt jelentetett meg. A 2017-es munkája Furcsa párok, mobilos anyák és saját-kultúrás vesék: Beck, Ulrich – Beck-Gernsheim, Elisabeth: Távszerelem/Távszeretet: Életformák a globális korszakban. c. művérőlcímet viseli. Neményi Mária Professor Emerita, aki az egyenlő bánásmód szakértője, 2017-ben egy publikációt tett közzé Az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosságcímmel. Előtte legutóbb 2014-ben publikált.
Fotó: Neményi Mária (Timea Junghaus, Youtube)
Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének több munkatársa sem volt túl aktív tudományos cikkek terén az utóbbi években. Egyáltalán nincs publikációja például Pokornyi Zsanettnek, csak egy leendő doktori disszertációja Legitimitás és a kollektív cselekvés motivációi: az adómorált befolyásoló tényezők címmel. Farkas Xénia (szintén politikai kommunikációval és a jóléti állam szakterületétel foglalkozik) 2017-ben két publikációt tett közzé az MTA TK PTI kiadásában. Makszin Kristin, aki az összehasonlító politikai gazdaságtannak és a közpolitikának a szakembere, idén több évnyi „hallgatás” után egy publikációt tett közzé – ezt megelőzően pedig 2014-ben írt tudományos cikket. Soós Gábor, pártokkal, pártrendszerekkel és politikai intézményekkel foglalkozó szakértő 2016 óta nem publikál.
Két cikket tett közzé tavaly Susánszky Pál, akinek a civil társadalom, politikai egyenlőtlenségek és a társadalmi mozgalmak a szakterülete. Az egyik tavalyi cikke A jogvédő szervezetek változásmenedzsment stratégiáicímet viseli, és a Civil Szemlében jelent meg.
Fotó: Susánszky Pál (Vera & Donald Blinken Open Society Archives)
A politikai pszichológiát kutató Szántó András tavaly Válságkonstrukció kontingens helyzetben: Sócrates válságkezelése címmel írt publikációt a Viharban kormányozni kötetben, azóta nincs újabb írása.
A HAS Centre for Social Sciences – „Lendület” Research Center for Educational and Network Studies (RECENS) munkatársai közül Havelda Anikónak, Varga Kingának, Vit Eszternek nincs elérhető publikációja. A társadalmi csoportokkal foglalkozó Vörös Andrásnak van egy írása, amelyet még 2017-ben tett közzé.
A tudományos teljesítmény mérése nem könnyű feladat. Azonban ha egy, a Tudományos Akadémián dolgozó kutató éveken át egyáltalán nem publikál, vagy több év alatt csak 1-2 cikket tesz közzé, az mindenképp problémásnak nevezhető. Természetesen vannak ellenpéldák is, olyan kutatók, akik átlagosan évente 8-10 tudományos munkát is publikálnak. Ám azt is nehéz lenne tagadni, hogy az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjában született kutatások fő irányvonala ideológiailag telített, erős liberális szemlélet jellemzi. https://figyelo.hu/v/bevandorlas-homoszexualisok-jogai-es-gendertudomany–ezek-foglalkoztatjak-leginkabb-az-mta-munkatarsait–/
