KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE 2. SZÁMÚ ORSZÁGGYŰLÉSI EGYÉNI VÁLASZTÓKERÜLETÉBEN

ELEMZÉS

ÖSSZEFOGLALÓ

Miskolcon, Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2. számú választókerületében fej-fej mellett álla Jobbik és a baloldal: Pakusza Zoltán pártját a helyiek 16%-a, míg a Varga Lászlót támogató MSZP-P-t, DK-t és Együttet összesen a választókerületben élők 17%-a preferálja. Ha csak egy ellenzéki maradna versenyben, akkor bármelyikük legyőzné Hubay Józsefet, a Fidesz-KDNP jelöltjét. Viszont amennyiben mindkét erős ellenzéki ringbe száll, akkor Varga László tűnik esélyesebbnek, ugyanis irányába sokkal nagyobb a többi ellenzéki párt szavazóinak átszavazási hajlandósága, így a Pakuszával várható szoros csatában az integratívabb szocialista jelöltnek van nagyobb esélye mandátumot szerezni.

MÓDSZERTAN

Közadakozásból finanszírozott adatfelvételünk március 27. és március 29. között zajlott le, 1000 véletlen mintavétellel kiválasztott megkérdezett telefonos megkérdezésével. A terepmunkát a Közös Ország Mozgalom megbízásából a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Kft végezte. A közleményben megjelenő adatokat a 2011-es népszámlálás és a 2014-es országgyűlési választás listás eredményére vonatkozó, választókerületi szintű adatokkal súlyoztuk, hogy a minta torzításmentesen reprezentálja a választókerület felnőtt népességét nem, életkor, iskolázottság és 2014-es szavazat szempontjából. Az adatok és az elemzéshez használt programkódok a választásokig az ellenzéki pártok, utána pedig bárki számára nyilvánosan hozzáférhetőek lesznek.

JELÖLTEK ÉS KORÁBBI VÁLASZTÁSI EREDMÉNYEK

Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2. számú választókörzete 2014-ben Szeged mellett az egyedüli olyan vidéki választókerület volt, ahol ellenzéki győzelem született: Varga László, az Összefogás jelöltje mindössze 238 szavazattal verte meg a fideszes Sebestyén Lászlót, tőle 145 szavazattal lemaradva végzett a Jobbik jelöltje, Pakusza Zoltán.

A helyi listás eredményt tekintve a Jobbik az országos átlagánál jelentősen jobban szerepelt, 5 százalékponttal szerzett többet Miskolcon és környékén, mint országosan. A Fidesz majdnem 7 ponttal szerzett kevesebbet, az LMP kevesebb mint egy ponttal szerepelt itt rosszabbul, az Összefogás viszont majdnem 3 ponttal teljesített jobban helyben, mint országosan.

Kutatási eredmények

Kutatásunk mindenekelőtt megerősítette azt, a hódmezővásárhelyi polgármester választás meglepő eredményei és a korábbi országos választások tanulságai által is táplált gyanút, hogy a Fidesz-KDNP jelentős előnye az utóbbi időszak közvélemény-kutatásaiban részben annak tudható be, hogy a kormánypárt támogatói másoknál nagyobb arányban válaszolnak őszintén a közvélemény-kutatók kérdéseire. Elvileg véletlenszerűen kiválasztott interjúalanyaink közül a 2014-es valós eredmények alapján (ld. 1 tábla) várhatónál 80%-kal többen válaszoltak az akkori pártlistás szavazatukra vonatkozó kérdésünkre a Fidesz-KDNP megnevezésével (ld. 2 táblát).

Négy év demográfiai változásai semmiképpen nem vezethettek a választóközönség ilyen átalakuláshoz, ezért azt feltételezzük, hogy az 1,000 ember nyers adatai a jelenlegi szavazási szándékok tekintetében is eltúlozzák a Fidesz-KDNP, és alulbecslik az ellenzék támogatottságát. A továbbiakban ezért a nyugat-európai közvélemény-kutatások rutin gyakorlatát követve olyan súlyozással vizsgáljuk az adatokat, amely egyes demográfiai és 2014-es szavazói csoportok arányát a valóságnak megfelelően rögzíti a mintában.

A megkérdezettek demográfiai jellemzőik és 2014-es listás szavazatukról adott válaszuk olyan 1 körül ingadozó súlyokat kapnak, amelyek a 2011-es népszámlálás helyi adataihoz (ld. http://www.ksh.hu/nepszamlalas/docs/tablak/vkerulet/vk_01_04.xls) és a 2014-es választókerületi eredményekhez igazítja hozzá a lehető legpontosabban a 2014-es szavazatok, illetve a kor, nem, és iskolázottság együttes megoszlását a mintában. (A nemzetközi gyakorlatra ld. pl.http://ukpollingreport.co.uk/faq-weighting.) A súlyok kiszámításához használt módszerünk koncepcionális, illetve a konkrét statisztikai algoritmust bemutató leírására ld. http://sdaza.com/survey/2012/08/25/raking/ és https://web.stanford.edu/group/iriss/cgi-bin/anesrake/resources/RakingDescription.pdf).

A súlyozott mintában majdnem kétszer annyian szeretnének kormányváltást (52%), mint azok, akik megtartanák az Orbán-kormányt (27%). Az emberek 22%-a nem tudott vagy nem akart válaszolni erre a kérdésre. (ld. 3. tábla).

A listás szavazatok várható megoszlása elsősorban amiatt változott 2014-hez képest, hogy az idén az MSZP és a Párbeszéd közös, az Együtt és a DK viszont külön listával indul, míg 2014-ben az a négy párt plusz a Magyar Liberális Párt egy ötpárti közös listán indult Összefogás névvel. 2018-ban listáik együttes szavazataránya majdnem eléri a 2014-es közös lista szavazatarányát, az LMP másfél százalékpontot nőtt, a Jobbik két pontot csökkent, azonban a Fidesz támogatottsága 4 százalékpontos növekedést mutat. A Momentum támogatottsága mindössze 1%. (4. tábla).

Kutatásunk fő kérdése, hogy melyik ellenzéki jelölt lehet a Fidesz legesélyesebb kihívója az adott egyéni kerületben. Ha megvizsgáljuk a listás támogatottságokat, azt látjuk, hogy kifejezetten magas, 37% azoknak az aránya, akik nem tudnak vagy nem akarnak pártot választani maguknak, így kulcsfontosságú lesz, hogy melyik párt tudja őket a kampány hajrájában mobilizálni. A Pakuszát támogató Jobbikot listán a helyiek 16%-a támogatja, míg a Varga mögött álló MSZP-P, DK és Együtt összesített listás támogatottsága 18%. Mivel nem várható koordináció a két oldal között, és ennyira szoros a verseny a baloldal és a Jobbik között, érdemes megvizsgálni a két tábor átszavazási hajlandóságát.

Ha csak Hubay és Pakusza állna szemben egymással, tehát a baloldali jelölt visszalépne, akkor a Jobbik politikusát 34 % támogatná, míg Hubayt mindössze 28%. A helyiek 19%-a biztosan nem szavazna, míg másik 19% nem tudja, mit csinálna. Egy ilyen hipotetikus helyzetben a DK szavazók pontosan a fele, az MSZP-Párbeszéd szavazóinak mindössze harmada szavazna át a Jobbikra. A két baloldali párt szavazói közül szinte senki nem szavazna ebben az esetben sem Hubayra (2%).

Ha csak Hubay és Varga állna egymással szemben, akkor a szocialista jelölt szűkebben, de nyerne a kormánypárti jelölttel szemben: Vargát 35%, Hubayt 32%-nyian választanák egy ilyen versenyben, 12%-nyian nem szavaznának, míg 21% nem tudja, hogyan cselekedne. Ebben a hipotetikus helyzetben a Jobbik szavazóinak mindössze negyede (26%) szavazna át a baloldali jelöltre, viszont 29%-a inkább a kormánypárt jelöltjére szavazna. Varga előnye ezért szűkebb Hubay előtt Pakuszánál: egy Jobbik-Fidesz párharcban a nem jobbikos ellenzéki szavazók sokkal inkább támogatnák a jobbikos jelöltet, mint a jobbikos szavazók a baloldali jelöltet egy MSZP-Fidesz párviadalban. A jobbikos jelölt ezen előnye viszont eltűnne akkor, ha a baloldali jelölt is versenyben maradna. Azt is látjuk, hogy a két pártharc esetében megegyező arányban, 45-48%-ban nem szavaznának az ellenzéki pártok szavazói. Lévén listás szavazatban a baloldal egy hajszállal erősebb a Jobbiknál, egy hármas versenyben tehát minden azon múlna, hogy kit támogatnak meg a kisebb ellenzéki pártok szavazói.

Vizsgáljuk meg alaposabban a kis pártok szavazóit: az LMP, a Momentum és az Együtt szavazóinak mindössze fele (48%) szavazna át a Jobbik jelöltjére, viszont háromnegyedük támogatná Vargát. Hasonló a tendencia a bizonytalanoknál: 11% tudná csak támogatni Pakuszát, míg 19% Vargát.

A fentiekből az következik, hogy a fej-fej mellett álló pártok jelöltjei közül inkább az MSZP-Párbeszéd jelöltje, Varga László tűnik esélyesebbnek a mandátumszerzésre, ugyanis nagyobb arányban tudja integrálni az ellenzéki szavazókat, mint a Pakusza Zoltán. A különbségek azonban nagyon szerények, és várhatólag ugyanúgy egy szoros, és igazából háromesélyes verseny jöhet létre ebben a választókerületben 2018-ban is mint 2014-ben.

2018. április 2.
Tóka Gábor