Philippe Lamberts kérdésre
válaszolva „teljesen egyértelműnek” nevezte, hogy uniós pénzek megvonásával büntessék azokat a tagállamokat, amelyek nem vennének részt egy ilyen rendszerben. „Ha valaki nem tartja tiszteletben az uniós törvényeket, akkor jönnek a szankciók. Erre ott vannak a kötelezettségszegési eljárások” – mutatott rá.
Hangsúlyozta: az unió tagjának lenni nem azt jelenti, hogy „szemezgetni lehet, mit akarok betartani, és mit nem”. Megjegyezte: az a benyomása a magyar vezetőkről, hogy ők az Európai Unió tagjai akarnak lenni, „de akkor az egész csomagot el kell fogadni, és nem csak azt, ami tetszik”.
Arra a felvetésre, hogy néhány kormány, köztük a magyar is, úgy véli, hogy a menekültek elosztását szolgáló minden állandó mechanizmus valójában ösztönözné a migrációt, meghívóként lenne értelmezhető, ezért nem szabad elfogadni, a belga politikus azt mondta: a tény az, hogy ha valaki menekült, akkor egy elviselhetetlen helyzettől igyekszik megszabadulni, tehát ez nem meghívás kérdése, hanem kényszerhelyzet.
Rámutatott: az Európai Unió az értékek közössége, és ezen értékek között ott van az emberi jogok tisztelete, hogy befogadjuk azokat, akik szükséget szenvednek, és ez nem választható, mert az európai jogrendszer része.
„Amikor valaki csatlakozik az unióhoz, tudja, hogy milyen klubba lép be. Senki nem kényszerített arra egy országot sem, hogy csatlakozzék az Európai Unióhoz” – nyomatékosított a zöldpárti képviselő, aki szerint a genfi konvenció betartása minden egyes uniós tag kötelezettsége.
Ugyanakkor elismerte: van olyan, hogy a menekültek megérkeznek egy országba, és nem ott akarnak menedékjogot kérni, hanem továbbmennének, mert máshol élnének ezzel a jogukkal.
„Ilyenkor azt kell tudnunk mondani, hogy nézzék, ha az Európai Unióba érkeznek, és segítséget várnak tőlünk, mi készen állunk rá, de akkor azt úgy kell elfogadniuk, ahogy a segítséget mi nyújtjuk” – fogalmazott.
A belga EP-képviselő arról is beszélt, üdvözölné, ha az európai döntéshozatalban sokkal inkább figyelembe vennék azoknak az országoknak a történelmét, amelyek évtizedeken át szovjet uralom alatt éltek, hogy Európa valóban minden tagállam Európája legyen, és ne csak néhányé.
„Ahelyett, hogy mindig őket tartjuk a +rosszfiúknak+, azt szeretném, ha Lengyelország és Magyarország ott lenne az európai döntéshozatal központjában” – mondta.
Felidézte: az első kötelező kvótarendszer esetében az önkéntességet támogatta volna, de szerinte most már túl vannak ezen a ponton, indokolt a többségi döntés.
„Ezért is sürgetem Magyarországot, hogy teljes mértékben legyen része ennek a folyamatnak, ahelyett hogy azt mondják, nem kérünk az egészből semmit” – jelentette ki Philippe Lamberts, aki Magyarországtól konstruktívabb hozzáállást, a nyugati tagállamok részéről pedig kevesebb támadást vár el.
