…mint egykor a dúlt-keblű mélymagyarok. De őket már nem érdekli a vér és a föld, a templom és az iskola, nem izgatja őket nép és nemzet, csak hersegve szívják belőle a vért. Egész iparágakat tesznek tönkre, vetnek vissza évtizedekkel, csak azért, mert az illetékes haver ettől kicsit vastagabb lesz, vagy mert be kell védeni a seggét.
Példájuk nyilván ragadós. Messze fénylik a jellemtelen lojalitás gyümölcse, és jönnek a még mélyebb szarból elegen, akik így akarnak felemelkedni. Pottyan jutalomfalat a haverok haverjainak: luxuslakások, üzletek, alvállalkozói megbízás.
Mérhetetlen a kár, amit ezek a paraziták okoznak. Rendkívül alacsony a hatásfokuk: minden forintjukat többszörösen megfizeti az ország elriasztott tőkében, elmaradt haszonban és fejlődésben, meg a jogrend rombolásában, ami az életfogytiglani börtöntől menti meg őket. Milliók adóznak azért, hogy aztán pár tucat haver kaszálhasson gázüzleten, olimpián, atomerőművön. Eközben még csak jótékony tőkés se lesz belőlük: a teletömve röfögő sertések nem találnak fel semmit, nem nő ki belőlük világot hódító startup. Csak híznak és röhögnek a szemünkbe. Ez az ő évük volt, és a következő is nekik lesz boldog. Messze még a vágás. Teljes Tóta W. itt http://hvg.hu/itthon/20161231_Baratsag_extrakkal
