(Cydalima perspectalis) elleni védekezés
lehetőségei
A selyemfényű puszpángmoly egy háromnemzedékes, hernyó alakban, az összeszőtt csúcsi levelek
között telelő faj.
Az áttelelő hernyók, az eddigi magyarországi tapasztalatok szerint, március vége és április közepe
között aktivizálódnak (amikor a hőmérséklet eléri a 9-10 ⁰C-ot). Az 1. nemzedék június elején, a 2.
július végén-augusztus elején, míg a 3. szeptember 2. felében repül. Ettől évjáratonként kisebb nagyobb
eltérések lehetnek különösen a 2., 3. nemzedék tekintetében, ezért mindenkinek egy kicsit
nagyobb figyelmet kell fordítania a saját bokraira.
A Magyarországon ültetett puszpáng fajok és fajták között a károsítás tekintetében említésre méltó
különbség nincs.
Védekezés metszéssel
Az áttelelő nemzedéknél a késő ősszel, illetve kora tavasszal elvégzett szakszerű metszéssel jelentős
egyedszám csökkenést lehet elérni. Ilyenkor oda kell figyelni a kettesével-hármasával összeszőtt levelekre,
amik többnyire a hajtásvégeken figyelhető meg. Ezeket kell levágni, majd valamilyen módon
elpusztítani (elégetés, szemétbe dobás).
Nagyobb mértékű rágások után is érdemes a puszpángot erősebben visszavágni, hogy regenerálódá-
sát elősegítsük (nagyon jó a megújuló képessége).
Védekezés növényvédő szerekkel
A hernyók elleni védekezésre kell törekedni (akkor nincs rágáskár)! A legfiatalabb hernyókat is meg
lehet találni, csak oda kell figyelni, keresni kell a kettesével-hármasával összeszőtt leveleket!
Növényvédő szerek közül hernyók ellen a neonikotinoidok, a kitinszitézis gátlók, piretroidok és a Bacillus
thuringiensis készítmények alkalmazhatók.
Mi a felszívódó neonikotonoidok (ilyen szer pl: Mospilan 20 SG vagy az Actara 25 WG) mellett tesszük
le a voksot, mivel az összeszőtt levelek védelmében rágó molyt is el tudja pusztítani, tehát a legfiatalabb
alaktól a legidősebbig mindent, ami eszik a puszpángból, ráadásul tartamhatása van.
A kitinszintézis gátlók ennél a károsítónál csak nagyon korlátozott időszakban fejtenek ki megfelelő
védelmet (peterakás idején esetleg). Idősebb hernyók ellen közismerten hatástalanok. A puszpángmolynál
a fiatal hernyót, mivel levelek védelmében hámozgat, nem éri el. Tojások és lepkék elleni
együttes védekezésre esetleg szóba jöhetnek (tojásrakás idején, amikor még a lepkék is repülnek)
kitinszintézis gátló (pl: Dimilin 25 WP), piretroiddal kombinálva (pl: Decis 2,5 EC).
A Bacillus thuringiensis készítmények (pl: Dipel ES) megint csak nagyon korlátozott időszakban fejtik
ki hatásukat (fiatal hernyók ellen, amik védetten élnek, el sem éri őket a szer, mivel kontakt) és kijuttatva
is nagyon rövid ideig őrzik meg hatékonyságukat (a zömük UV fényre bomlik).
A permetléhez ajánlott nedvesítőszert adni (jók a házi szerek is).
Törekedni kell a teljes lombozat befedésére, a szövedékek között is, tehát a permetezőkészüléket
minél nagyobb nyomáson kell üzemeltetni.
Tarrágás
A bokrokat csak a legvégső esetben kell kivágni! Problémamentes kert nincs és igazából növény se. A
fagyalon tripsz van, a babérmeggyen levéllyukacsosodást okozó gomba, a tűztövisen varasodás és
aknázómoly, a borbolyán lisztharmat, a tiszafán áltakácsatka, a tujákon, hamisciprusokon 3-4 gombafaj,
szú, és molyok… Remélem nem kell tovább sorolnom…
Akinek tarrágása van, az vágja vissza a bokrot vagy bokrokat. Nem kell tőre metszeni, de a száraz
részeket el kell távolítani, és ha nem zavaró, még ez alá is lehetne menni. A bokrot, amennyire lehet,
ki kell tisztítani. A vegetációs időszakban megfelelő vízellátás mellett már 10-14 nap múlva lehet látni,
hogy a bokrok elkezdenek hajtani, ha 6 héten belül nem hajtanak ki, akkor el lehet gondolkodni a
kivágáson. A téli időszakban hosszabb időt kell adni a növényeknek itt a határ a tavasz. Ha ekkor nem
hajtanak ki, akkor jobb kivenni őket.
Az előző évben tarra rágott, de kihajtott bokrokra tavasszal fordítsanak nagyobb figyelmet mind a víz,
mind a tápanyagellátás tekintetében, valamint az újabb károsítások megelőzése miatt is.
A növényeket alaposan át kell vizsgálni. Ha csak megállunk mellettük, a tojásokat, az összeszőtt leveleket,
de még a kisebb hernyókat sem fogjuk látni a levél fonákán. Az ágakat szét kell hajtani és a
levelek fonákát is meg kell nézni. A hernyók alkonyati óráktól aktívabbak, inkább éjjel esznek (tömeges
jelenlét és zavarás esetén nappal is), ekkor talán könnyebb őket észrevenni. A bábokat kb. a hajtás
felső egyharmadánál, sokszor a leveles és levéltelen rész határán lehet megtalálni. Fertőzött helyeken
a nappali órákban jó néhány imágó a bokrokban bújik meg, a bokrok megmozgatásával fel
lehet őket zavarni.
Biztatásként elmondhatjuk, hogy egyre több parazitált bábot találunk. A saját és az Önök által beküldött
megfigyelések is alátámasztják, hogy egyre több madárfaj szedi össze a selyemfényű puszpángmoly
hernyóját.
Legyünk keserédesek, mint amilyen a magyar néplélek, hiszen minden rosszban van valami jó is:
humán egészségügyi vonzatait eddig nem tapasztaltuk;
nincs problémamentes növény (az akácról is ezt hisszük);
ezen túl gyakrabban járunk a temetőbe, mert a sírokra ültetett puszpángnak is utána kellene
nézni, ja persze a sírt le is lehet fedetni;
néhány madárfajunk táplálékkínálata bővült;
gazdagodott a faunánk és a puszpáng egyébként se honos Magyarországon.
Majd meglátjuk mennyire lesz veszélyes, mert az inváziós fajok megjelenésének és károsításának egy
jellegzetes lefutási görbéje van, és a többség lecsendesedik. Egyelőre egy kicsit figyelmesebbnek és
gondoskodóbbnak kell lennünk!
