Kövesi István alighanem minden
idők leghíresebb mészárosmestere. Neve az utóbbi években
fogalommá vált. Sokan ismerték és szerették már életében is. Kuncsaftjai egymásnak adták
újlipótvárosi húsboltjának kilincsét; egyszerű emberek és a közélet szereplői: színészek,
zenészek, a szocializmus korának hatalmasságai időztek üzletében. A társasági élettel vegyes
kereskedelmi forgalom csak részben magyarázható a minőségi húsáruval és a házi készítésű
savanyúsággal, kellett ehhez az üzletvezető elbűvölő természete: udvariassága, vígkedélye,
közvetlensége is. Környezete azt hihette, mindent tud róla, ám erényeinek sokféleségére csak
halála után, titokban tartott gyűjteményének nyilvánossá tételével derült fény.
Az ismeretségi körében szeretve tisztelt ember jelleme és világképe hagyatékán keresztül
mutatkozik meg igazán. Gyűjteményének – úgyis mint életművének – egyik legfontosabb
vonása a meghökkentően széles látókör. Miközben ő maga csak alig néhány évet szánt
iskolapadok koptatására, és életének minden napját a kora reggeltől késő estig tartó fizikai
munka töltötte ki, gyűjteménye egy művelt világpolgár portréját rajzolja meg. Olyan mesterek
alkotásait vadászta össze, akik saját koruk újításainak ismeretében, az európai kitekintés
igényével járták a maguk útját. E művészek közvetlenül, külföldi tanulmányutak alkalmával
szerezték tapasztalataikat, s munkáikon keresztül nemcsak szellemileg, de a külhoni
helyszínek megidézésével sokszor konkrétan is egy szabadon átjárható és nyitott Európa képe
bontakozik ki.
Kövesi István a legszűkebb keretek között élte napjait. Nem utazgatott, nem járt nyaralni,
idegenben csak egyszer, a mathauseni koncentrációs táborban járt. Egész életét helyhez kötve,
fizikai értelemben bezárkózva töltötte. De otthonában – és ezt senki sem tudta – ablakot
nyitott Párizsra, Rómára, Berlinre, Amszterdamra, a holland tengerpartra… A szocializmus
szabta korlátok között teljes életre vágyó mészárosmester mikrovilágában nem léteztek sem
országhatárok, sem ideológiai táborok. Kövesi István egy egészséges és szabadon lüktető
Európát teremtett magának, amelyben napi penzumai után megelégedetten, egyhelyben
utazgatott.
A gyűjtő nappalijába invitáló rendezvény a Beszélgetések a nappaliban címet viseli, s első
alkalommal Keresztes Dórát és Orosz Istvánt hívta a múzeum vendégségbe, akikkel képekről,
festményekről, saját alkotásokról beszélget Vass Nóra és Mikita Gábor.
A Beszélgetések a nappaliban című új sorozat egy fikcióra épül. Egy fikcióra, melyben
elképzeljük, mi történhetett volna, ha a műgyűjtő nappalija megnyílik a barátok, az ismerősök
előtt és a festmények tanúi a róluk szóló vagy épp a tőlük független diskurzusoknak.
A Miskolci Galéria nappalija a kiállítótérben található, az idő és a tér más, a képek
ugyanazok. A titkos gyűjteményhez kötődő programban érzéseket tárnak fel, érzelmekről
beszélnek, melyek akkor keletkeznek, amikor tekintetünk elidőzik egy-egy festményen. A
nappaliban zajló beszélgetések célja kifejezni, felszínre hozni a galéria vendégeivel közös
rajongását a festmények iránt, elmesélni, mit jelent számukra egy-egy kép puszta látványon
túlmenő érzete.
Festménytörténeteket mesélnek, melyekhez remek kiindulási pontot a Typotex Kiadó
jóvoltából megjelent azonos című Daniel Arasse könyv nyújthat, s közös pont lehet az is,
hogy első vendégük Orosz István is elmélkedett már festményekről, képekről, ennek
tanúbizonysága a Követ és a fáraó és a Válogatott sejtések című könyvek, melyek szintén e
kiadónak köszönhetően láttak napvilágot. Keresztes Dóra 2011-ben kiállítóként járt a
múzeumban, nagysikerű, Falra mondok képeket című tárlatát a Színészmúzeum Thália-
házban csodálhatta meg a felnőtt és a gyerek közönség. A mostani beszélgetések sem
maradnak nyom nélkül, hiszen a Spanyolnátha művészeti folyóiratban újból felidézhetők
lesznek, a folyóirat Arasse-nak emléket állító tematikus blokkjának részeként, a közönség
szellemi táplálékáról pedig a már említett kiadó gondoskodik majd.
A sorozat június 17-én folytatódik, vendég a Kép és mítosz című kötet szerzője Prof. Dr.
Gyenge Zoltán filozófus, műfordító lesz, akivel a kötet Könyvhétre megjelenő folytatásának
apropóján beszélget majd Bene Zoltán író.
Kövesi István világra nyíló gyűjteménye június 25-ig látogatható .
