Péter KonokVégiglapoztam a minap érkezett kormányzati üdvtanfüzetet, úgy gondoltam, a mai nap éppen megfelelő rá.
Sokat kuncogtam közben. Ej, ezek a vicces fiúk-lányok! Sosem hullik le a föl-földobott kő, mindig magasabbra, per aspera ad astra!
Mosolyognak a mosolyemberek.
Sztálin elvtársra gondoltam, mikor az 1930-as évek közepén elrendelte, hogy az esedékes pártkongresszuson nem az addig megszokott Internacionálét játsszák, hanem a „Vidám fiúk” című szovjet komédia betétdalát: „Ma már minden szép, ma már minden jó!”
Az is mekkora vicc volt.
De a megboldogító brosúra végére érve mégis elszomorodtam. Hiába kerestem, sehol sem találtam a tréfát feloldó mágikus ráolvasást: „Április bolondja!”
Így nem ér! Enélkül csak a hazudozás marad.
Ja, egyébként szépen kinyílott a pitypang a kertben. A pitypangokra jó idők járnak.
