Ha a szakok kérdésében sikerült is valamelyest megnyugtatni a kedélyeket, a következő konfliktust valószínűleg az egyetemi autonómiába való újabb belebarmolás váltja ki.. Az állami helytartóknak tartott kancellárok kinevezése után a nyilvánosságra került törvénytervezet szerint az egyetemek legfőbb vezető testülete, a szenátus mellett az egyetemek irányításába beépítenének még egy olyan testületet, ami az állami irányítást testesítené meg.
Ez lenne a XVII. századi és mai német mintára létrehozott konzisztórium (egykor a király által kinevezett, és a királynak jelentési kötelezettséggel tartozó megbízottakból álló grémium). Ebben a valószínűleg 5 tagú testületben a rektor és a kancellár mellett az oktatásért felelős miniszter által kinevezett gazdasági szakemberek ülnének.
Ez az eredetileg tanácsadó testületnek szánt valami elég komoly jogosítványokat kapna. Nem hozna döntéseket és nem is vállalna felelősséget döntésekért, de nélküle bizonyos kérdésekről nem határozhatna a szenátus. Bizonyos ügyek tehát csak akkor kerülhetnének az egyetem szenátusa elé, ha azzal a konzisztórium is egyetértett. A szenátus csak a konzisztórium egyetértésével tárgyalhatna az egyetem költségvetéséről, az intézményfejlesztési tervről, a stratégiáról, a beszámoló elfogadásáról vagy egyetemi cégek alapításáról. A szenátus csak azokról a rektorjelöltekről tárgyalhatna, akiknek a személyével a konzisztórium is egyetért. A konzisztóriumok létrejöttével az eddigi gazdasági tanácsok funkciójukat vesztik.
A szenátusban emellett korlátoznák a hallgatói önkormányzatok jogköreit. A testületbe a hallgatók legalább 20, legfeljebb 25 százalékban delegálhatnak tagokat, szavazati joguk azonban csak bizonyos kérdésekben lenne. Az egyetem képzési és kutatási feladatairól, azok végrehajtásának ellenőrzéséről, gazdálkodó szervezet alapításáról vagy abban való részesedés megszerzéséről a szenátus a hallgatók szavazata nélkül határoz-írja az index.hu
