Egy reprezentatív közvélemény-kutatás után választotta Pásztor
Albertet miskolci polgármester-jelöltnek az MSZP, az Együtt-PM és a DK helyi szervezete – tudta meg a hvg.hu. A miskolci MSZP ezért is mondja, hogy az Együtt-PM tudtával és hallgatólagos beleegyezésével jelölték a város polgármesterének cigányozásáról elhíresült volt rendőrkapitányt, és szövetségesük utólag hagyta cserben őket. Az Együtt elnöke szerint viszont formális jóváhagyás sosem volt a részükről, és szóltak, hogy részükre elfogadhatatlan Pásztor.
Ezerfős, reprezentatív mintával dolgozó felmérést végzett az egyik országosan ismert közvélemény-kutató az MSZP, a Demokratikus Koalíció és az Együtt-PM megbízásából azzal kapcsolatban, ki lehetne Miskolcon Kriza Ákos fideszes polgármester legesélyesebb kihívója – tudta meg több, egymástól független forrásból is a hvg.hu.
Információink szerint ezen egyértelműen az MSZP városi elnöke, (tehát nem az osztrák bankszámlás) Simon Gábor, és Pásztor Albert volt rendőrkapitány bizonyult a legtámogatottabbnak minden választói rétegben. Ahogy egy MSZP-s és egy DK-s is fogalmazott, ez azt jelenti, „a helyi romák is támogatnák Pásztort”. Így, miután az Együtt-PM országos vezetése már korábban közölte, hogy Simont semmiképpen nem tudják támogatni, Pásztor Albert maradt az egyetlen opció.
Úgy tudjuk, a három, választási szövetséget kötni tervező párt helyi vezetői ezután keresték meg az egyébként jelenleg nyugdíjasként egy biztonsági cégnél tanácsadói feladatokat ellátó volt rendőrkapitányt, akivel heteken keresztül tárgyaltak, míg végül szerdán közös sajtótájékoztatón mutatták be, mint polgármesterjelöltet.
Egyesek szerint amúgy Pásztor nevét Tompa Sándor, a DK helyi elnöke (korábban több cikluson át MSZP-s országgyűlési képviselő) dobta be, miután az Együtt-PM kizárta Simon támogatását. Ezt követően rendelték meg a felmérést.
Mindenki megoldaná
A helyi MSZP-ben és a DK-ban is többen úgy látják, az Együtt-PM „elárulta őket”, hiszen az országos központ végig tudott a Pásztorral folytatott tárgyalásokról. A viszony szempontjából kulcskérdés tehát, mikor jelezte kifogásait a párt vezetése. Cikk itt.
