A Magyar Cement 2014. május 15-i közleményében
számos valótlanságot állít a Hejőcsabai
Cementgyárral kapcsolatban:
A Fővárosi Ítélőtábla 2014. május 9-i részítélete nem tartalmaz olyan, a közleményben leírt
megállapítást, hogy a Holcim a hejőcsabai cementgyár területén jogtalanul tartózkodott.
Ugyanennek a részítéletnek egyetlenegy megállapítása sem szól arról, hogy a Holcim jogosan
tartózkodott a hejőcsabai cementgyár területén, a részítélet indoklásának jelentős része azzal
foglalkozik, hogy 1994. és 1998. között a Holcim által a hejőcsabai ingatlanokon megvalósított
beruházások rosszhiszemű ráépítésnek minősülnek.
A Holcim továbbra is vitatja, hogy az általa megvalósított beruházások rosszhiszemű ráépítések,
ugyanis ezen építkezések egy részéhez a Magyar Cement Kft. kifejezetten hozzájárult, és a többi
esetében sem fejezte ki tiltakozását. 2010-ben a Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy ezek a
beruházások a termelés fenntartásához voltak szükségesek.
Nem felel meg a valóságnak, hogy a „multinacionális cég eddig sem hajtotta végre a számára
kedvezőtlen, jogerős bírósági döntéseket”, hiszen a Holcim minden jogerős ítéletet, bírósági
döntést végrehajtott. Minden esetben eleget tett a Holcim a jogerős bírósági ítéletekben foglalt
kötelezésnek.
Nem felel meg a valóságnak az sem, hogy a 2014. május 9-i jogerős részítélet több, folyamatban
lévő per kimenetelét is eldöntheti. A pereskedés egyelőre nem zárult le, ugyanis a Holcim Hungária
Zrt., illetőleg jogutódja, az OZ AG a jogerős május 9-i részítélet ellen felülvizsgálati kérelmet nyújt be
a Kúriához. Emellett a cementgyárra vonatkozóan több kereseti és viszontkereseti kérelem alapján
első fokon folytatódik a bírósági eljárás, vélhetően több éven át.
A hejőcsabai gyárban a közleményben említett cementgyártási tevékenységet a Magyar Cement
Kft. nem tudja újraindítani, hiszen a hejőcsabai gyár területen csak földingatlanai, illetve
azokon épületei vannak, de egyetlenegy, a mész- és cementgyártási tevékenységhez szükséges
termelőeszköze sincs, ezen gépek és berendezések mindegyikének tulajdonjoga a Holcimé. A
hejőcsabai gyárnak nem jogos tulajdonosa a Magyar Cement Kft., kizárólag azok földterületei,
illetőleg az azokon található épületek állnak a tulajdonában, viszont a termelés folytatásához
szükséges egyetlen gép, eszköz és berendezés sem, így a termelést ezen több 10 milliárd forint
értékű eszközök nélkül folytatni jogszerűen nem tudja.
A perben a Magyar Állam közvetlenül nem vett részt, a per II. rendű alperese az ÁPV Rt.
jogutódjaként a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. volt, amely azonban hosszú évek alatt érdemi
nyilatkozatot nem tett.
A Magyar Cement Kft-nek az ingatlanok használatával összefüggésben nincs 60 milliárd forintos
követelése a bíróság előtt. A peresített követelés mintegy 23,5 milliárd forint, amelynek jelentős
részét a Holcim vitatja, tekintettel arra, hogy a Magyar Cement Kft. olyan eszközök után is bérleti
díjat kíván érvényesíteni a Holcimmal szemben, amelyek a Holcim tulajdonában állnak.
Valótlan, hogy jogszerű eszközökkel vette birtokba a Magyar Cement Kft. április 8-án a hejőcsabai
gyárat, ugyanis ezt megelőzően a Miskolci Járásbíróság 2014. február 11. napján hozott végzésében
elutasította a Magyar Cement Kft. ingatlan kiürítése iránti kérelmét. Végzésében Miskolc Megyei Jogú
Város jegyzője sem minősítette jogszerűnek a gyárfoglalást. Határozatában azt mondta ki, hogy „a
birtokvita elbírálása […] a bíróság hatáskörébe tartozik. Ez utóbbi döntéssel szemben az OZ AG pert
indított, a per tárgyalására 2014. május 23. napján kerül sor a Miskolci Járásbíróságon.
A Kúria 2013. novemberi döntésében nem mondta ki, hogy a hejőcsabai gyár jogos tulajdonosa a
magyar vállalat. A 2013. november 13-i kúriai döntés kizárólag azt állapította meg, hogy a Holcim,
mint bérlő és a Magyar Cement Kft., illetőleg jogelődje, az ÁVÜ közötti bérleti szerződés 1994.
augusztus 31. napján megszűnt, az nem hosszabbodott meg. Nincs továbbá olyan korábbi 7 bírósági
döntés sem, amely a Magyar Cement Kft. álláspontját támasztaná alá.