Két év múlva minden rákbeteg
arra a génhibára kap gyógyszert, amelyik a daganatát okozta. Ez nem utópia, hanem egy fiatal orvosok által alapított diagnosztikai intézet tudományos igazgatójának véleménye.
Míg Magyarországon a daganattal diagnosztizált betegek 65 százalékos eséllyel vesztik életüket a betegség következtében, az Egyesült Államokban ennek a valószínűsége csak 36 százalék. Angelina Jolie nem akart gyógyult beteg lenni, ő már az emlőrák kialakulásának a lehetőségét is csökkentette: 87 százalékról 1-2 százalékra.
Vajon mindez nálunk is megtörténhet, megtörténhetett volna?
Nem a rákba, a töltött káposztába halt bele
A válasz egyértelmű: igen. Nemcsak azért, mert a magyar onkológusok jók, hanem azért is, mert Magyarországon is működnek genetikai szűrésekre specializálódott centrumok, ahol mindarra képesek az orvosok és biológusok, amire a legjobban felszerelt genetikai laboratóriumok Amerikában. Az egyiket KPS Diagnosztikai Zrt.-nek hívják. 2003-ben két szemtelenül fiatal, akkor alig több mint harmincéves orvos alapította. Évfolyamtársak voltak az egyetemen.
Az egyik fiú, dr. Schwab Richard gasztroenteorológus gyógyszerkutatóként, a másik, dr. Peták István molekuláris biológusként kutatott és dolgozott Németországban és Amerikában. Majd hazatértek, és létrehozták azt a molekuláris diagnosztikai centrumot, amelynek ma már németországi leányvállalata is van, és terjeszkedése a nyugat-európai piacokon nagyon jól halad.
– Tíz évvel ezelőtt – mondja Peták István tudományos igazgató – egyetlen gén diagnosztikájával kezdtünk el foglalkozni. Szerencsénk volt, mert már az első betegünk egy ilyen génhiba miatt kialakult, agyi áttétes tüdőrákos volt. Amerikában találtunk neki hatóanyagot, amely teljesen eltüntette a daganatot.
– Él ma is?
– Sajnos öt évvel később meghalt. De nem rákban, hanem egy hatalmas adag töltött káposzta elfogyasztása utáni hasnyálmirigy-gyulladás miatt. Persze azért az ilyen hosszú hatás még a célzott kezelésekkel is ritka.
Öngyilkos sejtek
– A daganatos betegség lényege, ha jól tudom, az, hogy a daganatsejtek kóros mértékben kezdenek el osztódni. De miért?
– Ennek sok oka lehet. Az egyik, hogy akkor is szaporodnak, amikor már nem kellene. A másik az, hogy nem indul be az az önmegsemmisítő mechanizmus, amely normális sejtekben bekövetkezik, amikor már a szervezetnek a túlszaporodott sejtekre nincs többé szüksége. Ez történik például olyankor, amikor az édesanya abbahagyja a szoptatást.
Ekkor a tejtermelésért felelős sejtek szaporodása megáll, majd azok mennyisége csökkeni kezd a szervezetben. A fölöslegessé vált sejtek, mondhatni, öngyilkosok lesznek. Ezt nevezzük programozott sejthalálnak. Ha ez nem történik meg, kialakul a betegség. Azokat a géneket, amelyeknek a hibás változata daganatos betegséget okozhat, legújabban „driver” rákgéneknek nevezzük. Ezeknek két csoportja ismert: az onkogének és a tumor szupresszor gének.
– Összesen hány rákot okozó gént ismernek?
– A daganatgenetikai vizsgálatok eddig körülbelül 138 olyan rákgént azonosítottak, amelyek fokozott sejtosztódást tudnak okozni.
– Önök ezek közül mennyit vizsgálnak?
– Jelenleg 58 olyat, amelyeket össze tudunk kapcsolni tudományos közleményekben található információk alapján 200 hatóanyag valószínű hatásosságával. Ebből harminc hatóanyag már forgalomban van, a többivel még csak klinikai vizsgálatokat végeznek.