Az egy főre jutó éves nemzeti

 vásárlóerőt tekintve Magyarország lemaradt Horvátországhoz és Szlovákiához képest, és 42 állam közül a 31. helyen végzett. A magyarok az európai átlag kevesebb mint 40 százalékával rendelkeznek, de Budapesten és a budakeszi járásban jobb a helyzet: itt akár a balti államok átlagát is elérik. Magyarország lakosainak átlagosan elkölthető jövedelme 5009 euró. Liechtensteinben 58 844 euró.
Magyarországon az egy főre jutó éves nemzeti vásárlóerő 5009 euró, ami az európai átlag 38,9 százaléka. A GfK Hungária Piackutató Intézet 2013. évi vásárlóerő-tanulmánya szerint Magyarország ezzel – akárcsak tavaly – a 31. helyen áll Európa 42 országának rangsorában.

 

A vásárlóerő az adózás után egy főre jutó, rendelkezésre álló, elméletileg elkölthető jövedelmet jelenti, beleértve bármilyen állami juttatást. A GfK Vásárlóerő értékei megfelelnek a rendelkezésre álló nominál jövedelmi értékeknek, azaz nem követik az inflációt és a regionális árkülönbségeket sem tükrözik.

Magyarország megelőzte Montenegrót (4541 euró) és Romániát (3491 euró), ám lemaradt Horvátországhoz (5208 euró) képest, a lista 23. helyén álló Szlovákia (7473 euró) vásárlóerejének csupán a kétharmadát érte el.

Az Európa 42 országában élő 670 millió ember összesen 8,6 ezer milliárd euró fölött rendelkezik, egy európai lakos egy évben átlagosan 12 890 euró elméletileg elkölthető jövedelemből él. A tíz legmódosabb országára jut a teljes európai vásárlóerő mintegy fele.

A leggazdagabb Liechtenstein lakosainak átlagosan elkölthető jövedelme 58 844 euró, az európai átlag négy és félszerese, míg a legszegényebb Moldovában az egy főre jutó vásárlóerő 1284 euró, ami az európai átlag egytizedét sem éri el.

Magyarországon a megyék és a főváros rangsorában Budapest áll az első helyen 6520 eurós vásárlóerővel, ami 30 százalékkal magasabb, mint a nemzeti átlag, ugyanakkor egy szinten van a balti államok országos átlagával, de érezhetően elmarad a szlovák és a cseh országos, nagyjából 7500 eurós szinttől.

Az idén első alkalommal vizsgált járási adatok szerint a legtöbb jövedelemből – az országos átlag 127 százalékából – a Budakeszi járás lakosai gazdálkodhatnak. Budapesttel együtt vizsgálva azonban 12 fővárosi kerület megelőzi a Budakeszi járást. Három budai kerületben, az I., a II. és XII.-ben az országos átlag több mint 160 százaléka az egy főre jutó vásárlóerő.

Az öt legszegényebb járásából négy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében van (Kemecsei, Csengeri, Fehérgyarmati és Baktalórántháza járás), egy pedig Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (Cigándi járás). Az itt élők elkölthető jövedelme az országos átlagnak mindössze 62-66 százalékát teszi ki.