Idáig volt szerencsém minden vezető politikussal, regnáló és volt miniszterelnökkel beszélgetni, interjút készíteni. Számomra ezek a találkozók megtiszteltetések. Mint egyszerű vidéki lokálmatador firkász ugyanúgy kíváncsi vagyok a politikusok, a belpolitika kulisszatitkaira, mint bárki más gondolkodó szavazópolgár. Szeretném feltárni alulnézetből a nagypolitika hátterét. Abban a reményben, hogy a nyilvánosság erejével csak meg lehetne tisztogatni a közéletünket.  
-Bátorság kellett leülni Gyurcsánnyal! Nem tartasz, hogy bestakutyáznak?
Hogy az ő szavaival éljek – egy frászt. Nem bátorság kellett, hanem egy vállalkozó kiadó, három órás beszélgetés plusz kétszáz mail váltás majd egy éjszaka, hogy gatyába illesszük a diskurzust. Ugyanolyan kíváncsisággal faggattam, mint az utca embere. Ő meg ugyanolyan nyersen, néhol ingerülten, szájbarágósan válaszolgatott. Tabutéma nem volt, noha tudta, amit a magnó rögzít az benne lesz a könyvben. Hogy milyen volt, mint miniszterelnök azt a politológusok, a közgazdászok majd eldöntik. A lényeg, hogy egy szórakoztató egyéniség, egy standupos show man. Ma balközépen hozzáhasonló kvalitású politikus nincsen. Ismertségben verhetetlen, kár, hogy nem tudják – ő már nem tagja az MSZP –nek, ő a DK elnöke. Engem meg folyamatosan beskatulyáznak. Valamikor Kobold Tamás idejében a jobboldali önkormányzati újság kiadóigazgatója teljes harmóniában, zavartalanul dolgozhattam. Legalább mi szakmabeliek hagyjunk fel ezekkel a minősítésekkel. Nincsenek bal és jobboldali újságírók. Semjén Zsolt úr után szabadon – ha pártosan, elkötelezetten írsz, akkor tényleg könnyen elkönyvelhetnek a lakájmédia bértollnokaként. Számomra az lenne a legnagyobb kihívás, ha jobbról is akadna egy beszélgetőpartnerem. Ígérném, hogy hasonló kíméletlenséggel vájkálnék körülötte.
-Kulisszatitkok a könyvből?
Miért kellett gyónnia. Hogyan szervezgette át a kormányát. Miért vettek neki plazmatévét a beiktatása első napján a hivatali szobájába? Hogy került Kötcsére? Mi lenne, ha áthívnák a házával szemközti polgári piknikre? Hogy hogy az amerikai elnök még a lábméretével se volt tisztában? Hogyan falatozik Putyin? Hogy is volt az a Maléves, a moszkvai kereskedelmi központos majd a Sukorói ügy? Ha leül, Lázár Jánossal tárgyalni Orbán Viktorral miért nem jár ki a meccsre? Meg még sok minden más.
-Mi volt a célod ezzel?
Örök álmodozó, született naiv vidéki vagyok. Bár tudom, hogy egy ebben a csonka országban olyan hatalmas szakadék tátong a szembe álló politikai erők között amilyen még soha nem volt. Jómagam, rákérdeztem, van e olyan miniszterelnök, amelyik nem az ország javát akarná, van e olyan politikus, aki nem érdekelt a gazdasági felemelkedésben. Miért nem képesek az egymással viaskodó politikusok valamilyen minimális közmegegyezésre. Érdekük e, hogy az ellentéteket szítsák a választók között. Egyszerűen fogalmazva egy harmonikus idilli békebeli világban reménykedem. Ebből sajnos csak az i nélküli dili világ jutott nekünk.
-Bemutató?
Pesten volt egy ötödik kerületi cukrászdában, közel az Abovo Vörösmarty téri sátrától. Őszintén, nem számítottam ilyen mérvű érdeklődésre a sajtó és az olvasók részéről. A bemutatón Gyurcsány hozta a formáját, bunkózott egy jót meg mondott néhány keresetlen szót, ami sajnos utólag már csak kézzel irható a könyvbe.
Ki következik a politikusok közül a sorban? Kiről készül hasonló könyved.
Készül. Idejében elárulom. Azt is, hogy az Ecetfák városa Miskolc mellett még Gyurcsány szabadon is kapható a miskolci Géniuszban. Ott ahol szerdán délután négykor dedikálok. Egyedül. Gyurcsány nélkül.
-Köszönjük a beszélgetést.