Zsidózás a Parlamentben

Az alkotmányügyi bizottság többsége nem támogatta azt az MSZP-s állásfoglalás-tervezetet, amely utólag is lehetőséget adott volna a személyes érintettség miatti képviselői felszólalásra. A testület úgy foglalt állást, hogy személyes érintettség okán csak abban a vitában van lehetőség reagálni, amelyben az erre okot adó hozzászólás elhangzott. Az ülés személyeskedő vitába fajult.

Az MSZP arra hívta fel a figyelmet, hogy Pörzse Sándor jobbikos képviselő a szeptember 24-i ülésnapon az MSZP-s Steiner Pál „vélt származására utalt” hozzászólásában, miközben szocialista képviselőtársa nem volt ülésteremben, így arra nem tudott reagálni. Mesterházy Attila ezért azzal a kezdeményezéssel fordult az alkotmányügyi bizottsághoz, hogy azoknak a képviselőknek is adjanak lehetőséget a reagálásra, akik az erre okot adó hozzászólás idején éppen nem voltak bent az ülésteremben. Az ellenzéki politikus állásfoglalás-tervezetében azt javasolta, hogy ilyen esetben a következő parlamenti ülésen, a napirend előtti felszólalásokat követően két percben lehessen felszólalni személyes érintettség címén.

„Ez a sértés nem csak sunyi volt, hanem egy izzadtságszagú bunkóság, én ugyanis soha életemben a nyilvánosság előtt a származásomról nem beszéltem. Ennél fogva nem tudom, hogy Pörzse honnan tudja a származásomat, ha csak ki nem kérte a leleteimet” – reagált Steiner Pál a jobbikos képviselő megnyilvánulására.

Steiner Pál a kormánypárti képviselők támogatását kérte és úgy érvelt: ha elhatárolódnak az antiszemitizmustól, akkor ebben az esetben is erkölcsi alapon nyújtsanak segítséget. A Jobbikot ez nem hatotta meg.

„A képviselő munkával járó ‘kockázatok és mellékhatások’ azok eredményeznek olyan helyzeteket, amikor jogszabályt nem sértő megjegyzések hangzanak el, amit ő ‘különleges érzékenysége’ miatt fontosnak ítél. Erre neki lehetőségei vannak, hogy elégtételt vegyen jogi eszközökkel vagy bármilyen eszközzel” – érvelt a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás.

„Azért, mert ilyen cizelláltan tetszik előadni azt, amit Pörzse, ugyanolyan bunkó tetszik lenni” – reagált Gaudi-Nagy szavaira Steiner.

„Nem Steiner különleges érzékenységéről van szó, ezt tessék abbahagyni. Az állandó vita köztünk az, hogy ami a folyosón meg a kocsmában jó poénnak tűnik, a porondon és a nyilvános térben nem az” – fogalmazott az LMP-s Schiffer András.

A fideszes Gulyás Gergely sem értett egyet azzal, hogy itt személyes érzékenységről van szó. „Teljesen elfogadhatatlan, hogy az országgyűlésben egy képviselőt származása miatt érjen megjegyzés. Ilyen tekintetben minden képviselőtársunkkal valamennyi frakcióban szolidárisnak kell lennie” – mondta el a fideszes Gulyás Gergely.

Salamon László, az alkotmányügyi bizottság KDNP-s elnöke ugyanakkor úgy vélte, az MSZP-s javaslat elfogadásával átírnák a házszabályt, amire nincs lehetőségük. Utalt arra, hogy a sértő hozzászólások esetén a levezető elnöknek vannak jogosítványai, így szerinte az adott esetben hibázott az ülésvezető alelnök, hogy ezt szó nélkül hagyta. Az alkotmányügyi bizottság többsége ezért a szavazáson elutasította az MSZP-s kezdeményezést.