Légszennyezés elleni csodafát vizsgálnak Magyarországon

Mindenre megoldás? – csodanövényt vizsgálnak itthon. Ipari méretekben nyeli el a port, a szmogot, felhasználási lehetőségei pedig szinte végtelenek. Ezt állítja a klímafák császárának is nevezett smaragdfáról a magyarországi terjesztő.

 

Ipari mennyiségben nyeli a szén-dioxidot, rendkívül gyorsan nő, és jobban ég, mint a keményfa. Ezt ígéri a zöldgazdasággal foglalkozó cégek új kedvence, a smaragdfa. Az első ültetvényt már telepítették Magyarországon, noha még csak most indul az a kutatás, amely kideríti, pontosan hogyan viselkedik a hibridnövény hazai klímán. Az első smaragdfa ültetvényt idén tavasszal hozták létre Zsanán, legutóbb pedig Sátoraljaújhelyen, a Zemplén Európa Ház udvarán ültettek el egy csemetét.

A kínai császárfából létrehozott hibridet számos hasznos tulajdonsága alkalmassá teszi arra, hogy belvárosokban, faluközpontokban és közintézmények környezetében hozzanak létre kisebb-nagyobb smaragdfa parkokat, mondta Steier József, a Privát Klímaszabályozási Mozgalom elnöke. Hozzátette: a fa jelentős mennyiségű port, pollent és szmogot is képes megkötni, néhány fokkal képes csökkenteni a környezeti hőmérsékletet, s ez élettani szempontból nagyon fontos a városi parkokban, betonrengetegekben.

A fa gyorsan nő, nyolc év alatt éri el a tíz-tizenkét méteres magasságot. Tulajdonságai a keményfához hasonlók, vagyis jó fűtőértéke van és ipari felhasználása is sokrétű. Bútoripari célra göcsmentessége révén nagyon jól használható, de készül belőle hangszer, hajó, padló, belső dekoráció – a felhasználása szinte végtelen. Azt, hogy a smaragdfa hogyan viselkedik a Kárpát-medence klímaviszonyai között szakemberek jelenleg is vizsgálják.

A fejlesztés mögött álló cég szerint a smaragdfa nagy mennyiségben köti meg a szén-dioxidot. Törzséből nyolcéves növekedés után már egy köbméter faanyagot lehet kitermelni, amely csomómentessége miatt előnyös a bútoripar számára. Egy kiló száraz faanyag energiatartalma 4500 kilokalória (kcal), ami jelentősen több, mint egy kiló nyárfa 700 és egy kiló keményfa 2600 kilokalóriája. Emiatt a smaragdfát forgalmazó cégek szerint az anyag a barnaszenet is helyettesítheti, illetve energianövényként (fűtőanyagként vagy a biodízelgyártásban) is beválik.

A porcelánok csomagolására hasznosították a 19. században a Közép- és Nyugat-Kínában honos császárfa könnyű magvait, úgy, mint manapság a polisztirént. A csomagolásból kihulló és a kereskedelemben is kapható magvak révén agresszíven terjedt az Egyesült Államok keleti részén az 1840-es évektől, kiszorítva az őshonos fajokat, de ugyanez történt Japánban is. Hogy a smaragdfa valójában mennyire agresszív, még nem tudni, mert a gödöllői Szent István Egyetem (SZIE) mezőgazdaság-tudományi kara idén szerződést a hibrid kutatásáról a “smaragdfa” védjegyet bejegyző céggel, a budapesti Sunwo Zrt.-vel.

Nem tudni, hogyan bírja a hazai klímát

“Annak idején a kínai busa halfaj behozatalakor is sok volt az aggodalom” – mondta erről dr. Kispál Tibor, a SZIE nemzetközi fejlesztési és trópusi osztályának kutatója. Annyi már most biztos, hogy a hármas hibridként több mint harmincéves munkával kifejlesztett fa “erősen vízzsaroló” növény. Nagy vízigénye miatt a zsanai ültetvényen csepegtető öntözőrendszert építettek ki. Ha egyéb feltételek miatt az ültetésének nincs akadálya, akkor olyan árvizes-belvizes területekre is lehetne telepíteni, amelyek más módszerrel szinte menthetetlenek – mondta Kispál Tibor.

Egy hektárnyi ültetvény, azaz félezer darab smaragdfa (Paulownia elongata) az Egyesült Államokban elvégzett elemzések szerint évente száz tonna szén-dioxidot nyel el, és hetvenöt tonna oxigént termel. Egy hétéves fáról évente hatvan kilogramm nitrogéntartalmú levél származik, egy-egy levél hossza elérheti a hetven centimétert; így zöldtrágyaként és takarmányként is felhasználható. Ahol elültetik, a mikroklímát is javítja a hőmérsékleti ingadozások enyhítésével, a légáramlás és a páratartalom befolyásolásával, valamint egyaránt ellenáll a plusz 40 fokos hőségnek és a mínusz 40 fokos fagynak a Sunwo céges blogja szerint.

“Azt viszont még nem tudjuk, hogyan viselkedik a Kárpát-medencében és Magyarországon. Arra vagyunk kíváncsiak, hogy valóban ugyanazt a nagy környezeti teljesítményt produkálja-e, mint ami az amerikai szaksajtóban szerepel” – mondta Kispál Tibor. A smaragdfa csíráztatás alatt álló egyedei jelenleg a SZIE genetikai tanszékén találhatók, majd ellenőrzött, kísérleti körülmények között telepítik Isaszeg közelében. Az első csemetéket május 18-án, a növények napján ültették ki a biotechnológiai intézet kísérleti terén Gödöllőn.

“Amennyiben probléma van a növénnyel, a Sunwo vállalta, hogy eltünteti Magyarországról” – mondta a szakember. A kutatási programnak nincs meghatározott kifutási ideje, viszont egy-két éven belül már lesznek értékelhető vizsgálati eredmények, mivel valóban gyorsan növekvő fahibridről van szó – tette hozzá a SZIE munkatársa. A kutatás célja a megtermelt virágporra is kiterjed, mert az érdekes lehet a méhészek számára – mondta Kispál Tibor.

Nem számít különlegesnek Magyarországon a smaragdfa elődje, a császárfa, mert parkokban, de magánkertekben is lehet találkozni vele – mondta az Sütöriné dr. Diószegi Magdolna, a Corvinus Egyetem dísznövény-termesztési tanszékének munkatársa. “Nagyon jellegzetesek a szív alakú, harminccentisre is megnövő lapulevelei és a húsz-harminc centis, liláskék virágzatai. Amikor elnyílik, nagyon érdekesek a toktermései. Ezért aztán arborétumokban, botanikus kertekben telepítették” – mondta. Az egyetem budapesti, Villányi úti arborétumában is van egy idős, nyolcvanéves példány, amely jól tűrte a mínusz 10 fok alatti hőmérsékleteket idén január végén.

A növény számos kertészetben megvásárolható, a szakember Érden több kertben is látott egy-egy példányt belőle. Szerinte a tulajdonosoknak a parkban sétálva tetszhettek meg a jókora virágzatok, ezért vettek maguknak is a fából. Kis felületű kertbe viszont nem tanácsos kiültetni, mert tíz-húsz méteresre is megnövő növényről van szó – mondta Diószegi Magdolna.

“A császárfa kedveli a napos, védettebb fekvésű területet. Tudományos nevét egyrészt I. Pál orosz cár egyik leányáról, Anna Pavlovna Romanováról kapta, aki II. Vilmos holland király felesége lett. A finoman szőrözött levelekről származik a faji jelző, a tomentosa” – mondta a szakember. Hátránya, hogy fiatal korában fagyérzékeny. A növény alapfaja is rendkívül gyors növésűnek számít: fiatalon három-négy méternyit is növekedhet egyetlen év alatt – mondta a dendrológus, a Corvinus szabadföldi dísznövény-termesztési munkacsoportjának a tanára.

Mi is az a Smaragdfa?

A Smaragdfa a Kínai Császárfa ismert fajaiból 30 éves tudományos munkával létrehozott védett fajhibrid, amely az ismert fajok legkedvezőbb tulajdonságait ötvözi és szintén védett termesztési technológiájával, megnövelt externáliáival mérsékelt égövön is alkalmas rendkívüli terméseredmények elérésére, a környezet védelmére ( széndioxid és pormegkötés) és az intenzív fotoszintézise alkalmassá teszi arra ,hogy a klímaszabályozás egyik progresszív szereplője lehessen.

A Smaragdfa jelentősen különbözik a Magyarországon is honos Paulovnia Tomentosa fajtól, amely ugyan szép virágos, de a fagyállósága még alatta van a mérsékelt égövi elvárásnak és externáliái gazdasági -, ipari-, és klíma szempontból is korlátozottak!

Japánból származik, de Kínán keresztül került az Egyesült Államokba valamikor az 1800-as években, ahol sok éves fajtanemesítést követően a létrehozott Smaragdfa a mai Zöld Ipar számára kimagasló tulajdonságokat produkál. Az Európai Uniós laboratóriumban történő mikroszaporítással (in vitro) előállított csemetéket Kelebia mellett (Vajdaság) ültetvényen tesztelték és Magyarországon a Homokhátság elsivatagosodó területének rehabilitációját segíti az a mintegy 20 vállalkozás, akik 2012-ben az „Európai Zöld Sziget Programot” elindítják.

A Smaragdfa különlegességei közé tartozik, hogy nem csak gyors növekedésű, de virágos és nyolc éves korától már kitűnő minőségű – magas fűtőértékű – faanyagot biztosít, amely kedvező összetételével számtalan területen hatékonyabbá teszi a gazdálkodást.

A klímaváltozás szabályozásához is hozzájárulhat

A világméretű klímaváltozás jelentős részben az üvegházhatású gázok (elsősorban a széndioxid) kibocsájtás növekedésének tudható be, ami kivétel nélkül minden országban a gazdasági és társadalmi fejlődés egyik velejárója. Az utózás, de a repülés valamint a szénerőművek is óriási széndioxid kibocsájtók. Ugyanakkor – jelenleg egyetlen és korlátos, sőt egyre fogyó – eszközünk a fák fotoszintézise a széndioxid megkötésének. (A széndioxid visszasajtolásos tárolása nem oldja meg, csak nagy költséggel gyerekeinkre hárítja a problémát.

A roppant gyors növekedésű Smaragdfa hatalmas – akár hetven cm átmérőt is meghaladó – levelei a C4 típusú fotoszintézisnek köszönhetően hatalmas mennyiségű széndioxidot nyelnek el, melyhez napsugárzásra és vízre van szükségük. Ez a különleges növény „szinte” a levegőből építkezik, miközben levelei oxigént termelnek, szállóport kötnek meg, párologtatnak, s így temperálják a közvetlen környezetüket.

A Smaragdfa C4 típusú fotoszintézisen alapuló rendkívül magas CO2 megkötését a SUNWO Zrt. hazai egyetemek bevonásával kiemelten vizsgálja.

Magyarország – csak a Homokhátságon egymillió hektárral – teljes területén a hulladék területek hasznosításával együtt, de a házikertek bevonásával is bővítve közel 2 millió hektár „Smaragdfa klímaültetvény” befogadására képes. Egyben az elsivatagosodó Homokhátságon megvalósítandó fásítási programmal – Európai Zöld Szigettel – példát mutathatunk Európának és a Világnak a hasonló ökológiai problémák kezelésére.

A fafajta 11 változata Japánból Kínán keresztül indult hódító útjára és gyors növekedése mellett rossz talajokon történő telepíthetősége, jó éghetősége, kiváló minősége miatt ültetik világszerte. A fajta térnyerésének nagy lendületet adott a Smaragdfa megjelenése, amely rendkívül magas széndioxid megkötő képességével, levelinek magas protein- és nitrogéntartalmával valamint kiemelkedő energiatartalmával (4500kcal/kg) egyedülálló opciókat és eredményt biztosít az ültetvényes gazdálkodóknak. A biomasszától az épületfáig a levéltrágyától az állati takarmányig és a Carbon-Creditig ad választási lehetőséget az ültetvény típusától és életkorától függően az optimális hozam elérésére.

Mindezek mellett a Smaragdfa Ön klímaváltozás elleni küzdelem egyik élharcosa lesz, hiszen ez a fa az egyéb ismert fajtákhoz képest kétszeres széndioxid mennyiség megkötésére képes és 3-5 éves korától hektáronként és naponta több mint 3 tonna Oxigént termel.