Budapest másképp – tömören  így jellemezhető a Kulturista néven létrejött, négy idegenvezető cég alkotta csoportosulás célja és törekvése. A nyugati trendek nyomán idehaza is egyre népszerűbb alternatív városfelfedezők szeretnék megmutatni és megismertetni a magyar főváros egy másik arcát is.

 

Nem vitatva, hogy legfőbb nevezetességei továbbra is a Lánchíd, a Budai Vár vagy az Országház marad. Csakhogy az urbánus dzsungelben lehet tudatosan betévedni olyan kevésbé vagy egyáltalán nem ismert csodálatos helyekre, amelyek még a pesti vagy budai őslakóknak is szolgálnak meglepetéssel. Erre az egyik jó példa a csábító elnevezésű Titkos kertek és terek a belvárosban túra.

Magányos szilfa és kert a félemeleten

A mintegy két és félórás séta a Kammermayer Károly téren – amelyet korábban alakja miatt Triangulum térnek hívtak -, a Gerlóczy kávéház előtt található 50 éves szilfától indul. Idegenvezetőnk szerint ez a példány élte túl szinte egyedüliként a nagy szilfavészt, amely például a régebben a rakparton fasort alkotó társait elpusztította.

Csak néhány lépést kell tenni innen, hogy a Vitkovics utcában rácsodálkozzunk egy ház külső falán felfutó szőlőtőre, amely még tavaly is gyümölcsöt hozott – mostanára azonban úgy tűnik, hogy kiszáradt. Az ex Sarkantyú utca azonban szolgálhat más látnivalóval is, nevezetesen Pest három legrégebbi és most is álló háza közül az egyikkel. A klasszicilizáló késő barokk polgári lakóház 1799-ben épült, kicsiny, de szépen felújított udvarán néhány nagyobb cserepes növény alkotta apró zöld terület fogad minket, és egy eredeti állapotában helyreállított pompás pumpás kút. Amely – ha már a járványok szóba kerültek – maga is a korai nagy kolerajárványok egyik okozója lehetett, az általa a mélyből nyert víz ugyanis tisztának semmiképpen sem volt nevezhető a fölötte levő rétegekből leszivárgó szennyeződések miatt. Mostanában borkútnak használjak egy-egy nagyobb rendezvény alkalmával.

A Kossuth Lajos utcára kitérve a Dreher-palota a következő állomás. A hányatott sorsúnak is nevezhető épület félemeletén egy kiskertet hoztak létre a lakók, hétköznap és szombat délelőtt bárki megszemlélheti. Az óriási bérpalotát 1889-ben húzták fel, de négy év múlva az egész homlokzatát lerombolták a Kossuth Lajos utca kiszélesítése miatt, majd az azóta bombatalálat miatt megsemmisült tornyát egy sínrendszer segítségével centiméterről centiméterre beljebb tolták.

Károlyiék kertjei

A Károlyi utcán indulunk tovább, ahol természetesen nem hagyható ki a Petőfi Irodalmi Múzeumnak is otthont adó Károlyi-palota kertje, amely – mint idegenvezetőnktől megtudjuk – a legnagyobb magántulajdonban lévő kert volt Pesten.

Amíg a kert mindenki számára nyitva áll, addig a Papnövelde utcai kolostor csak ritka napokon látogatható, ezért az ott élőkön kívül nem sokan tudják, hogy milyen kellemes kis kertet rejt magában. A pálosok a mellette álló templommal együtt építették a kolostort, kerengőjének közepén egy oszlopos kút magasodik az úgynevezett Fekete Madonna tiszteletére. Rózsák, muskátlik, leanderek és tuják díszítik a kertet, amelyben korábban gyógynövényeket is termesztettek a kispapok. A kolostor egyik folyosóján derékmagasságban elhelyezett tábla jelzi, hogy idáig öntött ki a nagy pesti árvíz idején a Duna, amely akkor a kertet sem kímélte.

A Károlyi-kert ma is Budapest egyik legszebben ápolt része, amely soha nem volt beépítve. Mátyás korában például vadasparknak használták. Amikor a Károlyi család birtokába került, kőfallal kerítették el, és csak ritkán nyitották meg a nagyközönség előtt. Egy időben komoly veszély fenyegette, hogy ide is felhúznak néhány házat, mivel Károlyi gróf kártyaadósságait a telek eladásával kívánta rendezni. Felesége, Andrássy Katinka – a későbbi Vörös grófnő – azonban sikeresen lebeszélte erről.

A Károlyi-kert Budapest legjobban dokumentált kertje, szinte minden terve fennmaradt, amelyek arról árulkodnak, hogy előbb francia, majd angol stílust álmodtak ide. Ma a gyönyörű virágágyások és néhány növénykülönlegesség (ginkgófa, libanoni cédrus) mellett több játszótér is található benne.

A kert szomszédságában található az Unger-ház. Az Ybl Miklós által 1852-ben tervezett átjáróházban a Múzeum körútról a Magyar utcába lehet jutni, amelyet tévedésből neveztek el a kovács mesterséget űző Ungerekről. A két belső udvaros, romantikus lakóépület eredeti szépségéhez méltatlanul romos állapotban van, többek között lemezboltnak, könyvudvarnak ad otthont. Pedig kevés, építészetileg ennyire szépen díszített épület van Budapesten. Az Astoriánál a Rákóczi utca 4. szám alatt található Giorgio-ház a séta utolsó állomása.

Barát Béla és Novák Ede az 1930-as években tervezte, és akkor rendkívül modernnek számított. A Bauhaus-kertet, benne az óriási díszmedencével, az ötvenes években áttervezték, építészeti megoldásai – például a körfolyosó – azonban ma is szemet gyönyörködtetőek. A ház hangulatát erősen meghatározzák az úgynevezett be nem tervezett fák, amelyek a madarak által elejtett magokból nőttek ki. A sokfelé fellelhető ecetfa mellett cseresznyefa, diófa és ostorfa is magasodik itt.

Liszt Ferenctől a bunkertúráig

A Budapesti Alternatív Városfelfedezők Egyesületét négy cég alkotja: az Imagine Budapest, a Budapest Underguide, a Budapest Scenes és a Unique Budapest. Bár mind a négyen ugyanazt csinálják, főleg célcsoportjaik alapján markánsan elkülöníthetők, és nem zavarják egymás vadászterületét. A Titkos kertek sétát is szervező Imagine Budapest jelenleg 15 túrát kínál az elsősorban hazai érdeklődőknek. A 2005-ben létrehozott Budapest Underguide főleg a turistákat csábítja programjaival. A Budapest Scenes négy témakört jár körül, amelyek közül a Légóromantika vagy a Kőbányai pincerendszer az extrém kalandokra vágyókat várja. A Unique Budapest nyolc nyelven kínálja szolgáltatásait, amelyek között interaktív játékok, csapatépítő tréningek is találhatók a kulturális témájú sétálós túrák mellett.

„Jóban kell lenni közös képviselőkkel, házmesterekkel, papokkal, üzletvezetőkkel, gondnokokkal” – árul el egy kulisszatitkot Hajdu László, a Unique Budapest vezetője a városfelfedezésről. Mint hozzáteszi, a túrák mögött komoly kutatómunka áll, maguk állítják össze valamennyit, akár az egyéni igényekhez illeszkedve. Már kétfős sétákra is van lehetőség, az árak persze a résztvevők létszámától is függnek. De közös bennük, hogy a résztvevők – bármely programot válasszák is, mondjuk Liszt Ferenc nyomában fedezik fel a várost, vagy a zsidónegyed titkaival ismerkednek, esetleg a budavári misztérium részesei lehetnek – a jövőben más szemmel tekintenek Budapestre.