Kétségtelen, hogy fejlődik a TIGÁZ is. Az Emfesz csődje után kívánatos ügyfél lettem a szemükben, miután nem mentem vissza hozzájuk, hanem Főgázos lettem (Sajnos hiába remenykedtünk, hogy az Emfesz a tartozásunkat majd benyeli,
gyorsan átadták egy behajtónak, aki addig erőszakoskodott, hogy fizettünk.) Néhány hónappal ezelőtt a TIGÁZ telefonos palifogója még hazafias húrokat pengetve próbált visszaédesgetni. Ez egy magyar cég, búgta a telefonba egy nő, mire én: milyen magyar, hiszen digó kézben van, a központja nem is Miskolcon, hanem Hajdúszoboszlón adózik. Erre láthatólag nem volt kiképezve, így gyorsan be is fejeződött a beszélgetés.
A múlt heti próbálkozás már másra volt felépítve. Nagyon finoman azt akarta sugallni, hogy mivel a hálózat és az óra az ő tulajdonukban van, ezért ha tigázos fogyasztó lennék, akkor bármilyen gond esetén gyorsabbak tudnának lenni. Milyen gond?, adtam a hülyét. Zavart csend. A múltkor is letört egy prücök az egyik fogyasztónk órájáról, és mi pillanatok alatt kijavítottuk, mondja az üzletkötő. Á, ezt azt jelenti, hogy nekem, mint főgázosnak lassabban segítenének, próbáltam csőbe húzni, de nem tudtam. Isten ments, mondta, majd új frontot nyitott. Ha átjönne hozzánk, akkor csak egy aláírás, és mi mindent elintézünk, sőt, én lennék az ön személyes tanácsadója, aki minden, gázzal kapcsolatos problémájában segít. Semmi gondom a Főgázzal, mondom, jön a gáz, oszt jónapot, és ugyanannyiért méri, mint a TIGÁZ. Nincs valami nyomósabb ajánlata? Van, ha átjön hozzánk, kap 6000 forintot, amit jóváírunk a számláján. Na ez már elgondolkoztat, megnézem mit mond erre a Főgáz, térjünk vissza rá. Hívni fogom rövidesen. Katt.