DR. LÉHMANN GYÖRGY (8600 Siófok Szűcs u. l. – tel. 84/313-176 és 06-20/49-39-85l) irata ==========================================================================
Magyar Köztársaság
Legfőbb Ügyészének
B u d a p e s t
Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr!
Szeptember 6-án a Pest Megyei Bíróságon kerül sor másodfokon annak az ügynek tárgyalására, melynek vádlottja 2010. májusában közepes fokú alkoholos befolyásoltságban az általa vezetett személygépkocsijával több mint 100 km/óra sebességgel áttérve az úttestnek menetiránya szerinti baloldalára nekiütközött két személygépkocsinak.
Baleset előtt vádlott kábítószert is fogyasztott, évekkel korábban már ittas vezetésért vele szemben jogerős büntetést is kiszabtak, majd a baleset után a vádlott által a baleset helyszínéhez rendelt élettársának annyit közölt, hogy „az a lényeg Drágám, hogy Te vezettél”, majd a baleset helyszínét egy másik gépkocsit vezetve elhagyta.
Mindezt T. Legfőbb Ügyész Úr is minden bizonnyal jól tudja, hiszen az újságok állandóan hírt adnak az üggyel kapcsolatosan, a vádlottat Stohl Andrásnak hívják.
—————————
Ezeknek a híreknek ismeretében természetesen nekem is feltűnt az, hogy segítségnyújtás elmulasztása miatt ilyen körülmények között miért nem emelt vádat az ügyészség annak ellenére, ha a tanúvallomások között a nyomozás során ellentmondás is volt,
valamint arról is volt nekem is véleményem, hogy az egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő ügyben a súlyosító körülmények nagy számára tekintettel miért nem fellebbezett el az ügyészség súlyosításért akkor, amikor a kiszabott büntetés még a két érték közötti fele értéket sem érte el,
és mivel tartok attól, hogy a másodfokú tárgyaláson sem teszi majd az ügyészség a dolgát és a jogerős bírósági döntéssel végképp elveszti hazánk lakossága a törvény előtti egyenlőség alapvető alkotmányos jogba vetett hitét, az alábbiakat adom elő:
==================
Másodfokú eljárásban már tartott tárgyaláson történtek lényegéről az alábbiak szerint szereztem tudomást az MTI közlésében:
„A keddi másodfokú tárgyalás nagy részét a bíróság által kirendelt igazságügyi szakértő, valamint a vádlott ügyvédje által felkért szakértők vitája tette ki. A vádlotti oldal kétségbe vonta a bírósági szakértőnek a baleset legsúlyosabb sérültjén, Kaincz Pálon elvégzett vizsgálatok módszerét, illetve azt, hogy az idős férfi valóban maradandó egészségkárosodást szenvedett, illetve ha igen, az a baleset következménye-e. Ezzel szemben a felperesi oldalon egyértelműen elhangzott: a csípőizületi beszűkülés és a bal láb rövidülése miatt a férfi 15 százalékos végleges munkaképesség-csökkenést kénytelen elviselni.
Stubeczky Sarolta bíró kora délután bejelentette: elnapolja a tárgyalást szeptember 6-ára, mert újabb szakértői véleményre van szükség, amelyet az Igazságügyi Orvosszakértői Intézettől szereznek be. A védelem által kért újabb tanúk meghallgatását elutasította a bíróság”
A kivastagított szavakat azért tartom lényegesnek, mert ezáltal lehet tudni azt, hogy vád álláspontja szerint a maradandó egészségkárosodást eddigi bizonyítékok szerint egészségi probléma idézi elő:
A csípőizületi beszűkülés valamint a
bal láb rövidülése.
Ilyen előzmények után két nappal ezelőtt a következőkről tájékoztatott számos híranyag:
„A második tárgyaláson úgy döntött a bíróság, hogy még egy igazságügyi orvos szakértőt bevon az ügybe, és annak az elemzése alapján hoz újabb döntést. Két hete a Blikk már beszámolt arról, hogy a kiszivárgott információk szerint Stohlnak kedvező eredményt hozott az eljárás, ám most a bizonyíték is a kezünkbe került, amely egyértelműen taglalja: nem a színész által okozott baleset a felelős az idős férfi sántításáért
„Az elvégzett radiológiai vizsgálat során a háti és ágyéki gerincen fiatalkori típusú többszörös görbülettel járó torzulást, gerincferdülés állapítható meg”. Emiatt a medencefelvételen a bal csípőízületi vápa teteje 4-4,5 milliméterrel magasabban áll a jobb oldalinál, ezért tűnik rövidebbnek a sértett lába. „Megállapítható, hogy Kaincz Pál sértettnél az elszenvedett közlekedési balesettel ok-okozati összefüggésben maradandó fogyatékosság vagy súlyos egészségkárosodás nem alakult ki” – írja a szakértő.
Pali bácsi csípő- és térdmozgásának minimális csökkenése pedig szintén az életkorának tudható be. Az idős bácsi, mint azt a Blikk megírta augusztus 8-án, erősen sántítva ment az igazságügyi vizsgálatra, de a szakember a mindennapi élethez szükséges mozgását is elemezte a véleményében: „Öltözködésnél, járásnál térd- és csípőmozgásokban korlátozottság nem figyelhető meg” – szögezi le feketén-fehéren a mindent eldöntő dokumentum.
Ruttner György értesítette védencét, Stohl Andrást a számukra kedvező irat tartalmáról”
Amennyiben valóban az elvégzett radiológiai vizsgálat alapján állapítja meg a Pest Megyei Bíróságnak következő tárgyalásán előterjesztendő szakértői vélemény azt, hogy
„Megállapítható, hogy Kaincz Pál sértettnél az elszenvedett közlekedési balesettel ok-okozati összefüggésben maradandó fogyatékosság vagy súlyos egészségkárosodás nem alakult ki”
akkor alapos a gyanúm arra, hogy az utóbb idézett szakértői megállapítás hamis.
—————————–
Abból indulok ki álláspontom bizonyításához, hogy a baleset bekövetkeztekor 100 km/óra sebességet meghaladó sebességgel haladt vádlott gépkocsija a vele szemben haladó, sértett által vezetett gépkocsival, majd oldalirányban a sértett gépkocsija baloldalának ütközve kapott a sértett bal lába egy olyan ütést, melynek következtében sértett bal combcsontjának nyílt törése következett be.
Ennek a törést okozó erőhatásnak vizsgálatához részben meg kell határozni azt, hogy az emberi szervezet legerősebb csontjának oldalirányú erőbehatással történt töréséhez mekkora nagyságú nyomóerő szükséges egy 78 éves férfi ember szervezete esetén, ugyanis pontosan ugyanekkora ellenhatású erő keletkezett a csípőcsontnak azon a helyén, ahol a combcsont felső izülete kapcsolódik a csípőcsonthoz.
Azzal a különbséggel, hogy ennek az azonos nagyságú erőknek hatására a combcsont eltörött, míg a csípőcsontnak és combcsontnak találkozási helyén ez az erő az izületeket törés okozása nélkül összenyomta.
Ezért állapítható meg kétségtelen tényként az, hogy ez a combcsonteltörésére alkalmas erő a combcsonti csípőizületnél olyan egészségre káros változást idézett elő, amit a 78 éves sértett soha nem hever ki. Iszonyú fájdalmak között kénytelen hátralévő életét élni azért, mert az ital hatása alatt állt, valamint drogot fogyasztó sértett több mint 100 km-es sebességgel áthaladt a menetiránya szerinti baloldali sávba.
Mindezen fizikai ismeretek birtokában, valamint annak tudatában, hogy „csípőizületei beszűkülés”-re már az elsőfokú eljárásban is hivatkozott szakértő, ezért azt a szakértői véleményt előterjeszteni egy radiológusi szakértői vizsgálat alapján szakértőnek, hogy a csipőizületi beszűküléssel egyáltalán nem foglalkozva
„Megállapítható, hogy Kaincz Pál sértettnél az elszenvedett közlekedési balesettel ok-okozati összefüggésben maradandó fogyatékosság vagy súlyos egészségkárosodás nem alakult ki”
megalapozatlan, a fizika törvényeivel valamint az igazságügyi szakértői véleményekkel kapcsolatos módszertani levelekkel ellentétes ez a szakértői megállapítás szerintem nem kétségesen.
Továbbá az alábbiak szerinti
Pali bácsi csípő- és térdmozgásának minimális csökkenése pedig szintén az életkorának tudható be. Az idős bácsi, mint azt a Blikk megírta augusztus 8-án, erősen sántítva ment az igazságügyi vizsgálatra, de a szakember a mindennapi élethez szükséges mozgását is elemezte a véleményében: „Öltözködésnél, járásnál térd- és csípőmozgásokban korlátozottság nem figyelhető meg” – szögezi le feketén-fehéren a mindent eldöntő dokumentum.
közlés arra utal, az igazságügyi szakértői vizsgálatra erősen sántítva érkező sértettről a radiológusi szakvéleményt előterjesztő szakértőnek azt megállapítani, hogy
„Öltözködésnél, járásnál térd- és csípőmozgásokban korlátozottság nem figyelhető meg”
nemcsak megalapozatlan, tudománytalan, de cinikus szakértői megállapítás is.
=================
A problémának jogi vizsgálata során indokolt megtekinteni az alábbi döntvénynek alábbi részeit:
BH2003. 179
II. A maradandó fogyatékosság megállapítása szempontjából a testi sértés cselekmény közvetlen kihatásának van jelentősége függetlenül attól, hogy a későbbiekben a fogyatékosság orvosilag esetleg megszüntethető [Btk. 170. § (4) bek. 1. ford.].
A sértett ekkor utcai ruhában volt, feszes nadrágban és bakancsban. A sértett a feladat végrehajtása ellen nem tiltakozott, annak a végrehajtását meg is kezdte, és akkor sem panaszkodott, amikor úgy érezte, hogy fáradt. A feladatokat mindaddig végezte, amíg meg nem szédült, és a közeli szekrénynek nem esett. Ekkor már több mint 100 felugrást hajtott végre. Az osztálytársai segítettek a helyére menni. A sértett arról nem panaszkodott, hogy valamely sérülést is elszenvedett volna.
A sértett a lakására ment, a szüleinek panaszkodott, hogy fáj a lába, feszülnek az izmai, azonban pedagógus szülei is izomlázra gondoltak. Másnap szülői segítséggel az iskolába ment, ahol a tornaórán a tanárnő 800 méter leúszását szabta feladatul, amely ellen a sértett ugyancsak nem tiltakozott, hanem azt végre is hajtotta, de ekkor már erős fájdalmai voltak. Mivel a fájdalmai fokozódtak, a szülei március 9-én a baleseti sebészeti osztályra vitték, ahol a jobb combon fasciotomát végeztek, majd szívótrémeneket helyeztek el, ami a kialakult izomközti folyadékgyülem eltávolítását szolgálta, és így a feszültséget megszüntette.
A túlzott terhelés következtében a bemelegítés nélkül végrehajtott nagyszámú gyakorlat elvégzése eredményeként a sértett mindkét combizomzat fokozott fizikai megterhelés következtében létrejött bevérzését, az izom sérülését szenvedte el.
A sérülés következtében a jobb comb területén a vérömleny lebocsátását, és ez által nagyfokú feszülés megszűnését célzó műtéti beavatkozásra, az izombönye bemetszésére volt szükség. Az elszenvedett sérülés gyógytartama 8 napon túli, a tényleges gyógytartam körülbelül 3-4 hét lehetett.
Az 1999. április 21. napján megejtett orvos szakértői vizsgálat azt állapította meg a sértettnél, hogy a szükségessé vált izombönye-bemetszés következtében maradandó fogyatékosság, a combizomzat sérvesedése következett be, amely megfelelő műtéti beavatkozással nagymértékben csökkenthető, illetve megszűntethető. Ezt követően nyílik lehetőség a maradandó fogyatékosság megállapítására.
A maradandó fogyatékosság megállapítása szempontjából a testi sértési cselekmény közvetlen kihatásának van meghatározó jelentősége függetlenül attól, hogy a későbbiekben a fogyatékosság esetleg orvosilag megszüntethető (BH1982. 178.).
A vádlott cselekménye következtében a sértett bevérzést, izomsérülést szenvedett, az emiatt szükséges műtéti beavatkozás maradandó fogyatékosságot, a combizomzat sérvesedését idézte elő. A bekövetkezett eredmény és a vádlott cselekménye között az okozati összefüggés megállapítható.
Nincs jelentősége annak, hogy ez a fogyatékosság a későbbiekben újabb műtéttel megszüntethető, annál is inkább, mivel a sértett nem kötelezhető orvosi műtét elvégzésére.
A fentiekből pedig az következik, hogy a vádlott cselekménye a Btk. 171. §-a (3) bekezdésének 2. tétele szerinti maradandó fogyatékosságot okozó, foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés bűntettének minősül.
——————————-
A döntvényben megállapított jogesetnél, 14 éves gyermeknél a combnak túlzott megterhelése, illetve megütése következtében vérzés – sérvesedés – következett be, és mivel ezért a gyermek oktatóját vonták felelősségre, maradandó fogyatékosság okozása megállapítása figyelembevételével ítélték el.
Stohl András által ittasan elkövetett bűncselekmény 78 éves sértettjénél pedig miután bal lábnak nyílt combcsonttörése következett be, a radiológusi vizsgálat alapján meghozott szakértői vélemény egy szót sem szól a combnak bevérzéséről, vagy egyáltalán arról, hogy a nyílt törés helyén kiszakadt comb vajon egyáltalán összegyógyult-e, vagy esetleg állandóan gennyezik.
De arról is hallgat a Stohl ügy szakértője, hogy a fenti döntvényben meghatározott a maradandó fogyatékosság megállapítása szempontjából a testi sértési cselekmény közvetlen kihatásának van meghatározó jelentősége függetlenül attól, hogy a későbbiekben a fogyatékosság esetleg orvosilag megszüntethető szempont alapján egyáltalán vizsgált-e valamint?
—————————-
Fentiekre tekintettel alapos a gyanú arra, hogy a Pest Megyei Bíróságon Stohl András elleni büntető eljárásban 2011. augusztus hónapban eljárt igazságügyi szakértői vélemény készítője a Btk. 244. § szerinti bűnpártolás bűncselekményét követte el és ezért ismeretlen tettes ellen
f e l j e l e n t é s s e l
élek és kérem az büntető eljárást lefolytatását.
Siófokon 2011. szeptember 1. napján. Tisztelettel:
Dr. Léhmann György Siófok Szűcs u. 1. sz. a. feljelentő