Némi túlzással elmondható, hogy a nápolyi szeméthelyzethez hasonló alakult ki Miskolc egyes városrészeiben, ahol halmokban áll az illegálisan lerakott kommunális hulladék. Az önkormányzat több hónapja hiába küzd a kupacok ellen
Illés Zoltán környezetügyért felelős államtitkár a Kossuth Rádióban elmondta, a kormány azt szeretné, ha Magyarországon nem érné meg bontási törmeléket illegálisan lerakni.
Elpusztíthatalan szemétkupacok
A több miskolci utcában, így a város egyes belső területein is nyíltszínen bűzlő szemét miatt a Települések Megmaradásáért Egyesület a környezetvédelmi felügyelőséghez fordult. Szemes István, az egyesület elnöke elmondta, azt szeretnék elérni, hogy a tiszta környezethez való alapvető, alkotmányos alapjog a borsodi megyeszékhelyen is érvényesüljön. A panasz nyomán a felügyelőség az önkormányzat ellen hulladékgazdálkodási kötelezettség megszegése miatt eljárást indított. A környezetvédelmi hatóság az ellenőrzés során készült jegyzőkönyvet augusztusban megküldte az önkormányzatnak, amelynek nyolc napon belül kellene tájékoztatást adnia a probléma kezelésére tett intézkedéseiről. A határidő még nem járt le – mondta el Sallai Ferenc, a környezetvédelmi hatóság kommunikációs vezetője.
Az önkormányzaton azt mondják, mindent megtesznek, hogy eltüntessék a szeméthegyeket, a közterület-felügyelők rendszeresen ellenőrzik az érintett területeket. Idén a hatóság emberei három alkalommal értek tetten hulladékot illegálisan lerakó személyeket, de a közterületi szemetelést és a guberálást is igyekeznek visszaszorítani – hangsúlyozta Kovács László Csaba, a polgármesteri hivatal közterület-felügyeleti osztályvezetője. Miskolcon tizenötmillió forintot különítettek el az illegális hulladéklerakók felszámolására, az első félévben már százkilencven tonna szemetet szállítottak el. A kupacok azonban a guberálók miatt néhány nap alatt újratermelődnek.
Erdei csendélet patakkal, szemétkupaccal
Magyarországon jelenleg nincs arról pontos adat, hogy hol és hány illegális hulladéklerakó van. A Hulladék Munkaszövetség (Humusz) 2007-ben végzett becslése tizenötezer ilyen ad hoc lerakóról szól. Akkor a zöldek úgy számoltak, az ország minden egyes településére átlagosan öt-öt szeméthegy jut. Ha pedig minden egyes lerakónál négy-öt köbméter szemét van, az azt jelenti, hogy országosan hatvanezer köbméter illegális szemét hever a szabadban. Vannak azonban olyan becslések is, amelyek egymillió tonnára teszik az erdőszéleken, patakpartokon, vasúti töltéseknél, illetve egyéb, akár lakott területeken is otthagyott illegális hulladék mennyiségét. A lomok és a háztartási szemét mellett leggyakrabban az építkezésekről származó törmelék landol a bokrok alján.
Tájsebészet és Teszedd!
Perneczky László, a Tiszta Magyarországért program munkatársa elmondta, a zöld szervezeteknek több fontos kezdeményezése is volt a szemét visszaszorítására, amelyek közül azonban már több véget ért. Példaként említette az illegálisan elszennyezett területek feltérképezését, illetve szemétszedést, erdők megtisztítását célzó Tájsebészet programot, amely a civilek egyik országos szintűre tervezet ambiciózus programja volt. Ez 2000-től 2005-ig futott, és területi szinten néhol azóta is működik: faluszépítő, városszépítő egyesületek mind a mai napig szerveznek szemétszedéseket.
Építési hulladék
Ugyancsak a táj megtisztítását célozta a tavaszi Teszedd! nevű akció, amely Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára szerint – bár kezdetben szkeptikus volt – végül óriási sikernek bizonyult. A politikus szerint a százötven-százhatvanezer ember részvételével zajlott országos szemétszedésnek több tanulsága is van. Egyrészt, hogy az emberek meg akarják szabadítani környezetüket a hulladékoktól, másrészt hajlandóak ezért tenni is és megszervezik az ehhez szükséges akciókat, amelyhez a zöldszervezetek és az állam is segítséget nyújtott. Jövő tavasszal ezért ismét lesz Teszedd –tette hozzá Illés Zoltán.
Lomtalanítás családonként
A szeméthegyek kialakulásának okai kapcsán a műsorban elhangzott, sokan azzal magyarázzák szemetelésüket, hogy nem tudják megfizetni a hulladékszállítás díját. Az államtitkár ennek kapcsán elmondta, a kormányzat tervei szerint évente kétszer minden magyar háztartásnak lenne lehetősége, egyéni lomtalanítást igényeljen. A közszolgáltatás hoz tartoznak, hogy nem csak a konténert tennék le a család otthona előtt, hanem rakodó emberek segítenének kipakolni a hulladékot. Ezt a szemetet a munkások azonnal elvinnék a helyszínről, így elkerülhetők lennének a főleg a fővárosi közös lomtalanításokkor a guberálók tömege miatt kialakuló áldatlan állapotok – tette hozzá Illés Zoltán.
Pénzt ad az állam a bontási törmelékért
Fontos változás, hogy szeptember elsejével felállt Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) – amely januártól kezdi meg tevékenységét – pénzt különít el a már felhalmozott illegális szemétkupacok felszámolására, ami az erre szánt összegből évről-évre megoldható lesz – mondta az államtitkár. Az OHÜ-nek a következő évben huszonhatmilliárd forint áll a rendelkezésére – termékdíjból. Ebből az összegből kell finanszírozni a szemétbegyűjtést és újrahasznosítást is. Ehhez kapcsolódik – amint az államtitkár elmondta – , hogy a kormányzat azt akarja, Magyarországon ne érje meg illegálisan lerakni a bontási hulladékot, építési törmeléket. Az állam ezeket az anyagokat megvenné, – például egy olyan háztartástól is, ahol átalakították a fürdőszobát és csak néhány zsák sitt keletkezett.
Ugyanakkor a bontási törmeléket kizárólag az államtól lehetne megvásárolni az autóutakat, autópályákat építő cégeknek. A kormányzat ugyanis meg akarja változtatni a szabványokat, előírva, hogy az utak alapjába harminc százalék erejéig bontási törmelékből darált anyagot kell beépíteni.
Olcsóbb lesz a szemétdíja a szelektíven gyűjtő háztartásoknak
Illés Zoltán a szemétbegyűjtés kapcsolatban azt is elmondta, január elsejétől változik a jelenleg létező szelektív szemétgyűjtési gyakorlat, amely a hulladékszigetekre épül. Jövőre minden egyes háztartástól elkülönítve elviszik a papír, fém, műanyag és üveghulladékot, valamint a lebomló, komposztálandó hulladékot, például a krumpli héjat. A lakosságnak csak annak a szemétnek az elszállításáért kellene fizetni, ami ezután megmarad. „Tehát, amit szelektíven gyűjt, azért nem fizet, csak azért , ami megmaradt. Márpedig vajmi kevés fog megmaradni, ha szelektíven gyűjti mindazt, amit mondtam” – nyilatkozta Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára.
hirado.hu