A hőség néha kifordítja az embert méltóságából. Ahogyan azt tette 1903-ban dr. Réthy László akadémikussal, aki akkor éppen a nemzeti múzeum régészeti osztályát vezette.
Mivel remélhetőleg magunk mögött hagytuk az év legmelegebb napját, emlékezzünk egy régi „beköpésre”, amit az egyébként is szabadszájú dr. Réthy László akadémikus méltóztatott hivatalos levelében leírni.
A címzett a Tekintetes Kultúrmérnöki Hivatal volt Pécsett. A levél pedig szó szerint így szól: „Tegnapi póstával érkezett 1090/1903 sz. hivatalos átiratukra, melyben azt kérdik, hogy a Nagy-Berki község határában lelt régi sarkantyúval mi történjék? Hivatalos tisztelettel azt válaszolom, hogy b.sszák meg az urak a sarkantyújukat, mert 35 Reaumur hőségben ilyen sz.rságokkal nem foglalkozhatunk. Teljes tisztelettel lóf.sz a s.ggükbe.”
A dokumentumra éppen 12 éve talált rá egy hazai kutató, tudományos lapban közzétette, s azóta is kering az interneten. Merthogy van benne valami. Némi magyarázatképpen, a 35 Reaumur a Celsius-skálán 43,75 foknak felel meg, ami bár százéves országos rekord is lehetne, mégsem az.
Lehet, hogy némi túlzás a híres kutatótól, bár az is igaz, hogy Budapest városközpontjában bármikor mérhető ennyi az erős nyári felmelegedések idején. Olvadhat az aszfalt, görbülhetnek a villamossínek. Ráadásul való igaz, hogy az ilyen hőségben tényleg botorság azt gondolni: bárki foglalkozna azzal, hogy mi legyen egy szántásban megtalált rozsdás sarkantyúval.
Dr. Réthy László egyébként Lőwy Árpád néven polgárpukkasztó verseivel nagy népszerűséget szerzett az úri szalonokban, mint trágár költő, tehát kétszeresen rá illő a levél.