Sajátos jelenség van kialakulóban Magyarországon, az árfolyampánik sosem tapasztalt tömeghisztériát kezd kiváltani – állítja Gonzez  Ilona pszichológus. Néhány hete Zacher Gábor toxikológus főorvos nyilatkozta portálunknak, hogy a sokat látott szakembereknek is drámai újdonságként megjelentek azok az öngyilkosok, akik kizárólag gazdasági okok miatt akartak véget vetni az életüknek. 

Elszabadult árfolyam, elszabadult tömeg

Hozzá hasonlóan Gonzez Ilona is úgy véli, a legnagyobb nehézséget az okozza, hogy nincsenek meg a szükséges eszközök, módszerek, amelyekkel segíteni lehetne az érintetteken. A pszichológus szerint a helyzetet súlyosbítja, hogy a svájci frank árfolyamának elszabadulásával kapcsolatos híradások egyfajta tömegpánikot generálnak, amely a labilisabb mentális állapotban lévőknél akár szélsőséges reakciókat (öngyilkossági kísérletet) is kiválthat.

A deviza-árfolyam okozta tömegpánik azonban nemcsak a pszichésen gyengébb, befolyásolhatóbb személyeknél okozhat nem várt reakciókat – figyelmeztet a szakember. Mint mondja, számos szociálpszichológiai kutatás rámutatott arra, hogy ezekben a helyzetekben az amúgy stabil, önállóan gondolkodó és cselekvő embereket is magával sodorja a tömeg. Ekkor lényegében megszűnik a személyek autonómiája, ugyanakkor a „menekülő” csoport elkezd egy emberként viselkedni, és az egyének elveszítik addigi függetlenségüket.

Ez a társadalomlélektani effektus minden pánikhelyzetre érvényes, ám a „működését” eddig jellemzően természeti katasztrófák idején figyelték meg. A mostani helyzet eltér a megszokottól, és nem csupán az egyénre, hanem a pánikot kiváltó helyzetre is negatív hatással lehet, képes konzerválni azt.

Az árfolyam-hisztéria a legóvatosabb becslések szerint is családok százezreit, így milliókat érinti közvetve vagy közvetlenül, tehát egy tömegesen elhibázott, vagy elkapkodott lépés következtében az alaphelyzet is tovább romolhat, ami mélyebb válságot indukálhat, úgy gazdaságilag, mint pszichésen. A tömegpánik ugyanis még az anyagilag és lelkileg stabilabb érintetteket is olyan döntésekre késztetheti, amelyet izoláltan, a tömeghatásoktól mentesen nem hozna meg – magyarázza a szakértő.

Kevesen gondolkoznak racionálian

Hiába figyelmeztetnek az illetékesek, hogy az átmeneti fizetéskönnyítő kérelmek benyújtása előtt az adósok személyre szóló tanácsot kérjenek a bankjuktól, a tömegpánik hatása alatt csak kevesek képesek racionálisan átgondolni a legoptimálisabb lépéseket. Egy „hisztérikus” szituációban az észérveket rendre felülírják az ötletszerű, hirtelen jött gondolatok, amelyek kizárólag „akkor és ott” jelentenek menekvést. Nem csoda, ha az ekkor meghozott döntéseket az illető később megbánja – magyarázza Gonzez Ilona.

A gazdasági elemzők is előrevetítik a fizetéskönnyítési kérelmek tömeges beadásának veszélyét. Többször is felhívták a figyelmet arra, hogy az árfolyam-rögzítéssel a devizahitelesek nem megoldják, hanem csak elodázzák a problémát. Mindezek tükrében a tömegpánik okozta tömeges „álmegoldások” könnyen előidézhetik azt, hogy az árfolyamrögzítésre vonatkozó időszak leteltével egy, a mostanihoz hasonló helyzet áll elő.

A magyarok az átlagnál is borúlátóbbak

A Gfk legújabb kutatása szerint, amely a világ 25 országát vizsgálta, a magyarok a leginkább borúlátóak a jövőjüket illetően. Itthon a lakosság 42 százaléka vallotta, hogy egyáltalán nem bízik abban, hogy saját anyagi helyzete jobb lesz egy év múlva, mint most. A Gfk Roper Consulting legfrissebb Mood of the World 2011 tanulmányából kiderült, hogy a pesszimizmus oka egyértelműen az anyagi háttér.

Érdekes, hogy a velünk egy régióban élő csehek és lengyelek csak 14, illetve 16 százaléka látja negatívan a jövőjét. A lakosság 50 százaléka mindennapi problémaként éli meg a munkanélküliséget, vagy az attól való félelmet. Valószínű, hogy az a 42 százalék, aki nem látja jobbnak anyagi helyzetét egy év múlva, azok közül nagy arányban rendelkeznek deviza vagy akár forint alapú hitellel.

Szigeti Ildikó/mindennapi.hu