MÁR TAVALY LELEPLEZTÉK ORBÁN VIKTOR ÖCCSÉNEK VÍZUMBIZNISZÉT, AHOL A HATÓSÁGOKNAK KITÁLALÓ FÉRFI MEGHALTAz egyik kedvenc tavalyi cikkem volt Dezső András elképesztően részletes tényfeltáró sztorija a Telex.hu-n az Orbán Áron nevével és részben a közreműködésével működő vízumbizniszről. Most, hogy minden jel szerint lekapcsolták Orbán Viktor öccsét és az embercsempész-hálózatot is, érdemes újra elővenni.
Dezső annak a csoportnak a történetét mutatta be, amely vendégmunkásokat és illegálisan érkező migránsokat segített bejutni az EU-ba, fejenként sok ezer euróért. Mindehhez a bevándorlásellenességgel kampányoló akkori miniszterelnök öccsének nevét, illetve részben Orbán Áron és cége közreműködését használták.
A vízumbiznisz szervezői Orbán Áron fegyverkereskedő cége, a Multi Shoot Zrt. meghívóleveleivel, vízumkérelmekben való közvetítésével, sőt Áron lefénymásolt személyi okmányainak lobogtatásával igyekeztek elérni a hatóságok együttműködését.
A történet tele van fordulatokkal, de a legmegdöbbentőbb mégis az, hogy a csoport egyik megkárosított tagja dokumentálni kezdte a visszaéléseket. Több tízezer fájlt, köztük titokban készített hangfelvételeket gyűjtött össze és adott át a hatóságoknak – majd hirtelen meghalt.
Részlet a cikkből:
„Orbán Viktor testvére embercsempészekről, mindenféle vízumügyletről, fenyegetésekről beszélt. Az kiviláglott, hogy Orbán Áron és társai különféle vízumokkal kavarnak, külföldieket hoztak be Magyarországra, akik közül többen illegálisan továbbálltak a schengeni övezet többi országába. (…)
A történet ettől kezdve vált egyre érdekesebbé, és mi tagadás, zavarosabbá: kiderült például, hogy az akkor Orbán Áron vezette Multi Shoot Zrt. meghívására vietnámi állampolgárok érkeztek Magyarországra a Pécsi Tudományegyetem pár napos életmentő tanfolyamára, amiért a Multi Shoot csoportonként nettó 30 ezer eurót fizetett az egyetemnek, de nem minden „diák” ment aztán vissza a szülőhazájába. Később azt is megtudtam, hogy sok olyan toborzó, aki ki tudja, milyen szándékból, de rajtuk keresztül akart EU-n kívüli országból embereket behozni Magyarországra, igencsak dühös Garayra, több százezer eurót követelve rajta, amiért az embereik az ígéretek ellenére nem kapták meg a beutazáshoz szükséges engedélyeket.
Próbáltam felkutatni olyan figurákat, akik a pénzüket követelik rajtuk, de ha volt is, aki beszélt volna, az utolsó pillanatban visszalépett. Kutatásom idén tavasszal hozott áttörést és vett tragikus fordulatot. Megtudtam, hogy a Garayék egyik korábbi, szintén a pénze után futó partnere, egy Soma keresztnevű férfi felkeresett valakit, a találkozóra pedig egy adathordozót is magával vitt. Az adathordozón több tízezer fájlt tárolt: titokban rögzített hangfelvételek, levelezések, szerződések, komplett táblázatok az országba behozandó külföldiekről, adatbázisok, dokumentumok, nevek, fiktív munkaszerződések, hamis szállásigazolások, vietnámi, indiai, nepáli, pakisztáni, török, kurd, arab és minden egyéb más nemzetiségű és etnikumú személy által beadott valamennyi munkavállalói kérelmi dokumentum, kapcsolati hálók és még sok minden más. Ezeket mind Soma gyűjtötte össze, de az adatmennyiséget látva ki lehet zárni, hogy ehhez ne kapott volna segítséget Garayék belső köréből.
Az áttörést azt hozta, hogy a pendrive-ot sikerült megszereznem. A tragikus fordulatot pedig az, hogy Somával már nem sikerült beszélnem. Mindössze pár nappal azután, hogy a pendrive gazdát cserélt, a negyvenes évei elején járó férfi váratlanul meghalt.
A pendrive-on tárolt adatokat feldolgozva tudtam meg, hogy Soma nemcsak gyűjtögette az információkat, de feljelentést is tett. 2024 júniusában tanúként ki is hallgatta őt a Központi Nyomozó Főügyészség, ahol befolyással üzérkedés és más bűncselekmények miatt folyt nyomozás. Ám hiába adta át egy pendrive-on Soma a legfontosabb bizonyítékokat az ügyészségnek, nem úgy tűnik, mintha a több mint egy éve zajló eljárást a nyomozók elkapkodnák.”
