Tóth-Szántai József árajánlatot kért Rózsa Edittől a Kocsonyafesztivál jogainak megvásárlására vagy a licenc egyéves használatára.
Fotó. Rózsa Edit a Parlamentben mint SZDSZ-es képviselő
Tóth-Szántai József, hogy levélben fordult Rózsa Edithez, a rendezvény jogtulajdonosához, akitől két lehetőségre kért árajánlatot. Az egyik a Kocsonyafesztivál megrendezéséhez szükséges jogok végleges megvásárlása, a másik az egy évre szóló licencdíj.
Két számot várok. Ha vannak konkrét összegek, van miről tárgyalni.
Az egyesület november 4-én visszalépett. November 6-án Bíró Tibor, az egyesület elnöke, egyben a miskolci önkormányzat Városfejlesztési Főosztályának vezetője egy videóban arról beszélt, hogy állítása szerint a polgármester kabinetvezetője két feltételhez kötötte önkormányzati állásának megtartását.
Korábban írtuk
Rózsa Edit (született: Szeged, 1961. június 1.) a rendszerváltás időszakának egyik figyelemreméltó parlamenti személyisége volt, aki 1985 és 1998 között dolgozott országgyűlési képviselőként, és 1990-től az Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) frakcióját erősítette. [1]
Parlamenti pályafutásának és az SZDSZ-ben betöltött szerepének legfontosabb mérföldkövei:
1. Út a Parlamentbe: A rendszerváltás előtt
-
- Az 1985-ös áttörés: Rózsa Edit az 1985-ös választásokon szerzett mandátumot Csongrád megye 3. számú egyéni választókerületében (Szeged). Ez a választás a korábbiakhoz képest formálisan már lehetőséget adott a kettős vagy többes jelölésre, így bejuthatott a törvényhozásba. [1, 2]
- Különvélemény a diktatúrában: Képviselőként a Kádár-korszak végén bátor politikai szerepet vállalt: 1988-ban a Parlamentben a Bős-nagymarosi vízlépcső megépítése ellen szavazott, ami a hivatalos pártállami iránnyal való nyílt szembehelyezkedést jelentette. Ezt követően független, főállású képviselőként folytatta a munkát. [1]
2. Az SZDSZ képviselőjeként (1990–1998)
-
- Alapító és frakciótag: 1990-ben csatlakozott a Szabad Demokraták Szövetségéhez, amelynek alapító tagja lett. Az 1990-es első szabad választásokon az SZDSZ országos listájáról, majd az 1994-es választásokon a párt Csongrád megyei területi listájáról jutott be újra a Parlamentbe. [1, 2, 3]
- Frakciótisztség: 1991-től éveken át betöltötte az SZDSZ-frakció titkári pozícióját, emellett 1992-től a párt Országos Tanácsának elnökségi tagja is volt. [1, 2, 3]
3. Főbb parlamenti kezdeményezései és szakterületei
Képviselői munkája során hangosan képviselte a civil szférát, az ifjúságvédelmet és a parlamenti munka hatékonyságát:
-
- Gyermek- és ifjúságvédelem: Komoly szerepe volt az ENSZ Gyermekjogi Egyezményének hazai ratifikálásában. Szorgalmazta egy önálló parlamenti gyermek- és ifjúsági bizottság felállítását.
- Civil szféra támogatása: Aktívan foglalkozott a társadalmi szervezetek költségvetési támogatásával. Az Országgyűlés Társadalmi szervezetek költségvetési támogatását koordináló bizottságának alelnökeként is dolgozott.
- A „kétperces” felszólalás: Hozzá köthető a parlamenti vitákban a kétperces azonnali viszontválasz (viszonválasz) intézményének és a felszólalások időkereteinek szigorúbb szabályozásának kezdeményezése, amellyel a plenáris viták pörgősebbé tételét kívánta elérni. [1, 2, 3, 4, 5]
Politikai karrierje a Parlamentben 1998-ban zárult le, amikor nem szerzett újabb mandátumot. A későbbi években és a közelmúltban neve a miskolci civil életben, a rendezvényszervezésben (például a Miskolci Kocsonyafesztivál alapító-szervezőjeként), valamint a Honvédség kötelékében végzett munkája kapcsán bukkant fel a hírekben. [1, 2, 3, 4]
Egy válasz
A rendszerváltást követően az a gengszter, aki nem S-Klasseval járt, az terepjárót hajtott. Ennek az időszaknak nagy kedveltjei voltak a Pajerok, Patrolok, Cherokeek. Mára kevés maradt meg belőlük az utakon és a legkevésbé sem bűnözők hajtják őket.