Tóth-Szántai József, Miskolc polgármestere éppen az Avas miatt kezdte el foglalkoztatni a család miskolci története. A megnyitón felidézte, hogy gyerekként látta először az 1953-as Állami áruház című filmet, és Latabár Kálmán alakítása annyira megtetszett neki, hogy később is szívesen nézte a színész filmjeit. Amikor évekkel később az Avason sétált, különös felfedezést tett.
Egyszer csak észrevettem, hogy az egyik kapura ki van írva, hogy Latabár sor
– mesélte a polgármester, aki ezután kezdett utánajárni, mi köti a híres színészcsaládot Miskolchoz.
Fotó: Mogyorósi Zsolt Pipó
Az operettől a Bánk bánig
A Latabár névről sokaknak a komédia, a jellegzetes mozgású Latyi és az operett jut eszébe. Pedig a család története szinte a teljes magyar zenés színház történetén végigvezet. Latabár Endre Kolozsváron Dérynével együtt dolgozott a magyar nyelvű operajátszás meghonosításán. Az 1850-es években a francia operett magyarországi elterjesztésében vállalt szerepet. Szövegkönyveket szerzett, fordított, tanította a színészeket, vezényelt, és ha kellett, maga is fellépett. Mikita Gábor egy különösen érdekes részletet is elmesélt róla: Endre még hatvanéves korában is hajlandó volt franciául tanulni, hogy maga fordíthassa a színpadra szánt műveket.
Ha egyetlenegy művészember nem követte volna őt a Latabár családban, akkor is a magyar zenés színház egyik megteremtője volt.
A következő generációk sem elégedtek meg egyetlen műfajjal. A családban voltak operettszínészek, táncosok, akrobaták és varietéművészek. Latabár Kálmán és Árpád külföldi színpadokon is fellépett, Európában és Afrikában egyaránt. A klasszikus magyar drámák történetéből sem hiányoznak a Latabárok. Mikita Gábor felidézte, hogy a Bánk bán ősbemutatóján Latabár Endre az udvarnok szerepét játszotta, az 1883-as Az ember tragédiája-ősbemutatón pedig a család egy másik tagja, Latabár Kálmán lépett színpadra. Száz évvel később, 1983-ban a zalaegerszegi színház megnyitásakor bemutatott Bánk bánban ismét szerepelt egy Latabár: Árpád.
A miskolci ünnepségen ennél a történetnél a jelen lévő Latabár Öcsi is megszólalt:
Három Bánk bán-előadásban szerepeltem.
Forrás: MW
Latyika és Manyika
Latabár Kálmán és Kiss Manyi a harmincas-negyvenes évek egyik legkedveltebb színészpárosa volt. Mindketten remek komikusok voltak, együtt pedig különösen jól működtek a színpadon. Kiss Manyi pályájának is fontos állomása volt Miskolc. A két művész népszerűségét jól mutatja, hogy a Film Színház Irodalom című lapban Latyika és Manyika címmel humoros párbeszédeik jelentek meg. Ezekben a két szereplő csipkelődött, évődött egymással, és a szövegekben ugyanaz a játékosság jelent meg, amely a közös színpadi jeleneteiket is jellemezte. A Miskolci Színészmúzeum harmincadik születésnapján Mikita Dorka Júlia és Nemes Tibor, a Miskolci Nemzeti Színház művészei idézték fel a régi párbeszédeket. A több évtizeddel ezelőtti jelenetek ezúttal is megnevettették a közönséget.
Harminc éve őrzik a miskolci színház emlékeit
A jubileumi ünnepségen dr. Szolyák Péter, a Herman Ottó Múzeum igazgatója a színészmúzeum történetét is felidézte. Az ötlet még 1983-ban született meg. Gyarmati Ferenc színművész a budapesti Bajor Gizi Színészmúzeumban tett látogatása után vetette fel, hogy Miskolcnak is szüksége lenne egy olyan intézményre, amely megőrzi a város gazdag színházi múltjának emlékeit. Az első kiállítást 1987-ben rendezték meg a színház épületében, az önálló színészmúzeum pedig 1996-ban nyílt meg. Az intézményt 2002 óta Mikita Gábor vezeti, aki jövőre már negyedszázados múzeumvezetői munkára tekinthet vissza.
Ma ő maga a Miskolci Színészmúzeum
– mondta róla az igazgató.
Mikita Gábor a megnyitón arról is beszélt, hogy egyfajta Latabár-reneszánszt szeretnének elindítani. A család történetéhez a következő hónapokban előadásokkal és beszélgetésekkel térnek vissza. A Latabár-emlékpont bárki számára megtekinthető a színészmúzeum nyitvatartási idejében.
boon.hu
