A Diósgyőri Gépgyár – figyelembe véve a termék iránt
ér deklődő országok igényeit – speciális (trópusi) éghajlati
körülményeit, és a szovjetek említett feltételeit, valamint az
eddig szerzett gyártási és üzemeltetési tapasztalatokat,
tervbe vette a 2B9M típusú aknavetőből a fentieknek megfelelő automata aknavető kialakítását.
Célul került kitűzésre a termék gyárthatóságának javítása, a gyártás önköltségének csökkentése. Alapvető feltétel
volt, hogy a kialakított új aknavető harcaszati-műszaki paraméterei nem lehetnek rosszabbak a 2B9M típuséinál.
A 2B9M aknavetőhöz viszonyítva – bár a tervezett változtatások kis mértékűek – bizonyos eltérések (főleg kivitel)
lesznek, ezért célszerű volt a típusjel megváltoztatása.
Ekkor lett a gyártmány neve: 82 mm-es DE–82-es típusú
automata aknavető. A feladat megoldása ipari témaként
bekerült a HTI 1985-ös fejlesztési tervébe. A DIGÉP a HTIvel fejlesztési szerződést kötött.
A fejlesztés során kitűzött főbb feladatok:
1. Éghajlati viszonyoknak megfelelő festés (homokszín),
tömítés, zsírzás megoldása.
8. ábra. A DE–82 automata aknavető lőszeradogató
rendszere és az aknagránát
7. ábra. A DE–82 aknavető automata töltőberendezése 9. ábra. Az aknavető elhelyezése az MTLB küzdőtérben
2. Az aknavető automata szerkezetének konstrukciós
felülvizsgálata, pontosítása (tűrések, illesztések az
addigi gyártási tapasztalatok figyelembevételével).
3. Hidraulikus ütköző helyett hidromasszázs ütköző beépítése.
4. Magasságirányzó szerkezet konstrukciós pontosítása, az elsűtökerék mechanizmus megváltoztatása a
gyárthatóság és kezelhetőség megkönnyítése szempontjából.
5. Csavarorsós oldalirányzó szerkezet kialakítása.
6. Felső lövegtalpnál tűgörgős csapágyazás helyett sikló
csapágyazás alkalmazása.
7. Színesfémek kiváltása néhány alkatrésznél.
8. Futómű konstrukció átalakítása (torziós kivitel).
9. A szovjet import anyagok kiváltása (alapanyagok, részegységek).
Terv szerint a fenti módosításokkal a gyártó vállalat elkészített egy kísérleti mintát, amellyel 250 lövéses lövésszaki
és egyéb vizsgálatokat végeztek. A kísérleti minta eredményeinek elemzése után a kijelölt műszaki bizottság (HTI,
KÜM, gyártó vállalat) a bevezetett módosításokból az alábbi kettőt rögtön elvetette:
– csavarorsós oldalirányzó szerkezet;
– torziós kivitelű futómű.
E két módosítás eredményei nem elégítettek ki az előirt
követelményeket. A kísérleti mintával elvégzett vizsgálatok
eredményei alapján a tervezett módosításokkal (a fenti két
kivételével) legyártásra került egy darab újabb minta.
A legyártott mintával az alábbi vizsgálatokat hajtották
végre:
– külső szemrevételezés, felszerelés teljességének ellenőrzése;
– az aknavető harcaszati-műszaki jellemzőinek ellenőrzése a vizsgálat kezdeten és végén;
– szilárdsági, megbízhatósági, ballisztikai vizsgálatok
1032 + 72 db lövéssel;
– a hidromasszázs és a hidraulikus ütköző összehasonlító vizsgálatai;
– vontatási vizsgálat: 600 km;
– a gyártási és átvételi utasítás által előirt egyéb vizsgálatok.
A műszaki bizottság javaslata alapján a tervezett 1500 kmes vontatási és 400 km-es szállítási próbát csökkentett
Haditechnika-történet
70 HADITECHNIKA 2014/1
terjedelemben hajtották végre, mivel a futómű konstrukciója az eredeti maradt.
Az értékelés eredményeinek elemzése után, a műszaki
bizottság az alábbi következtetéseket vonta le:
1. A szilárdsági, megbízhatósági és ballisztikai vizsgálatok eredményei az előirt követelményeket kielégítik.
2. Gyárthatóság szempontjából az automata szerkezet
kedvezőbb, mint a 2B9M esetén. A beépített hidromasszázs ütköző gyártása, beépítése egyszerűbb,
működése megbízhatóbb, mint a hidraulikus ütközőé.
3. A módosított sikló csapágyazás működő felületein
berágódási nyomok észlelhetők, a szerkezet mozgatásakor a kézikerékre ható erő az előírtnál nagyobb,
ezért az eddig bevált tűgörgős csapágyazást kell alkalmazni.
4. A színesfémek helyett alkalmazott acél, illetve öntöttvas alkatrészeken, illetve az ellendarabokon rendellenes kopási, berágódási nyomok nem voltak.
5. A módosított elsütő mechanizmus gyárthatóság és kezelhetőség szempontjából jobb, mint az eddigi kivitel.
6. A magasságirányzó szerkezet valamennyi szerkezeti
egysége megbízhatóan működött, rendellenes kopás,
akadály a vizsgálatok során nem volt.
A 82 mm-es 2K21 rendszer alkalmazástechnikai vizsgálata 1996–97-ben került végrehajtásra. A rendszert alkotó
elemek az automata aknavető, a javító és TASZT készlet, a
lőszer és az UAZ–469, vagy a GAZ–66 gépjármű. A vizsgálati
bizottság – a feltárt hiányosságok kiküszöbölése és a javasolt változtatások, kiegészítések elvégzése után – a
82 mm-es DE–82 típusú automata aknavetőt megfelelőnek
találta a 2K21 rendszerként alkalmazásba vételre. Az eszköz azonban a rendszeresítésig már nem jutott el.
A DIGÉP 2002-es felszámolásakor a DIGÉP-nél tárolt kb.
50 db aknavető MH részére történő felajánlásra került az
MH részére. Mivel az MH az aknavetőkre nem tartott igényt,
azokat megsemmisítették. A 2002-ben még meglévő lőszerkészlet inkurrenciaként értékesítésre, vagy megsemmisítésre került. Az eredeti 2V9-es automata aknavető és
fejlesztés eredményeként létrejött DE–82-es típusú automata aknavető 1-1 mintapéldánya a HTI Lőkisérleti Állomásának táborfalvai telephelyén van tárolva.
A HTI ÁLTAL FEJLESZTETT ÖNJÁRÓ AUTOMATA AKNAVETŐ AUTONÓM
TŰZVETŐ RENDSZERREL ÉS A HOZZÁ KIFEJLESZTETT REPESZ-KUMU- LATÍV AKNAGRÁNÁT
A 82 mm-es automata aknavető (VASZILJOK) nagy tűzgyorsaságával (120 lövés/perc), nagy pontosságával, valamint annak a lehetőségével, hogy alsó szögcsoportban
közvetlen irányzásra is alkalmas, egyedülálló az aknavetők
között. A hazai fejlesztés megindításánál ezen aknavetőt
felhasználva olyan nagy mozgékonyságú – de álló helyzetből tüzelő – páncélvédett harceszköz kifejlesztése volt a
cél, amely a hatásos alkalmazáshoz szükséges nagy menynyiségű aknagránátot is magával tudja vinni.
További cél lényegében ebből adódott, mivel a nagy
mozgékonyság indokolttá tette, hogy a fegyver tűzvezetése, irányzása is kellően gyors legyen. Ezt az eszközön
meglévő, egyébként a maga kategóriájában kiváló irányzó
10. ábra. Az MTLB harcjármű aknavető-hordozóvá átépített változata
Haditechnika-történet
2014/1 HADITECHNIKA 71
11. ábra. Az átépített MTLB harcjármű csukott fedelekkel a
Haditechnikai Intézet telephelyén
12. ábra. Az AMB–1 sebesültszállító harcjármű automata aknavetővel szerelt változata
13. ábra. Az AMB–1 harcjármű automata aknavető-hordozó
változat nyitott fedelekkel
berendezés nem tette lehetővé. Olyan tűzvezető rendszert kellett kifejleszteni, amely több üzemmódban működve képes volt teljessé tenni az aknavető kiváló harci
sajátosságait.
A tűzvezető rendszer elemei felhasználásával rendre:
– mérhető a cél helyzete a járműhöz rögzített polárkoordináta-rendszerben az irányzó által kezelt lézer
távmérővel, amelyhez oldal- és magassági szög-mérőműszer is csatlakozik;
– mérhető a jármű hossz- és kereszttengely szerinti
dőlése;
– mérhető az aknavető oldal- és magassági szöghelyzete;
– mérhetők a talajmenti meteorológiai adatok;
– mérhető az aknagránátok hajítótöltetének hőmérséklete.
Az adatok alapján a beépített számítógép meghatározza
a mért távolsághoz tartozó lőszögeket, a jármű pillanatnyi
dőlését és a meteorológiai adatokat figyelembe véve meg
Haditechnika-történet
72 HADITECHNIKA 2014/1
határozza az aknavető szükséges oldal- és magassági
szög helyzetét, és szervomotorokat vezérelve beállítja a tűzhelyzetbe az aknavetőt. Az irányzó elektromos elsütő beren dezése tudja a tüzet kiváltani.
A tűzvezető rendszer több üzemmódban képes működni. Alapvető üzemmódja, amikor a cél látható a lézertávmérőben és a cél távolsága 1-4 km között van. Ebben az
esetben az irányzó dönthet arról, hogy alsó vagy felső
szögcsoportban kíván-e tüzelni. A döntést követően a cél
megirányzását követően pár másodperc múlva jelzi a számítógép a tűzkész helyzetet, és a szükséges számú lövés
leadható.
Amennyiben a cél közvetlenül nem figyelhető meg, akkor
a tüzelőállás elfoglalását követően az önjáró löveget megfelelően tájolva, a tüzelőállás és a cél térkép szerinti koordinátáinak billentyűzeten történő megadása után jelzi a
számítógép a tűzkész helyzetet. Szükséghelyzetben önvédelmi célra a cél közvetlen megirányzását követően egyszerűsített algoritmussal határozza meg a lőelemeket a
számítógép és gyors beállítást követően adhatók le a lövések 1000 m-en belül.
A fejlesztés során a HTI vezetésével több változatban is
elkészült a fegyver mintapéldánya. Az első változatban
MTLBU páncélozott szállítójármű szállító terébe lett beépítve egy púpos alsó lövegtalpra szerelve az aknavető, mely
a menetiránnyal ellenkező irányba tüzel.
A második változatban AMB–1 sebesültszállító páncélozott járműszállító terébe lett beépítve egy kúpos alsó lövegtalpra szerelve az aknavető, amely menetirányban tüzel.
A későbbiekben terepjáró tehergépkocsi platójára telepített 81 mm-es űrméretű változat is készült kíséreti jelleggel
a fegyverből.
A 82 mm-es automata aknavetőkhöz az ötvenes években tervezett repesz aknalőszerek voltak rendszeresítve
(OF–832DU), amelyek páncélozott célok megsemmisítésére általánosságban nem alkalmasak. Tekintettel arra, hogy
az automata aknavető konstrukciós felépítésénél fogva alkalmas közvetlen irányzással történő tüzelésre is, célszerűnek látszott egy korszerű többcélú (repesz-kumulatív) aknalőszer kifejlesztése.
A HM Haditechnikai Intézet (HTI) fejlesztette ki és vizsgálta be a páncélozott célok megsemmisítésére alkalmas
82 mm repesz-kumulatív gránátokat. A fejlesztés célja
olyan új aknalőszer létrehozása volt, amely az érvényes
lőtáblázatok felhasználásával kilőhető mind az automata,
mind a hagyományos aknavetőkből, s amely a repeszhatás
megtartása mellett felhasználható páncélozott célok leküzdésére is. A kifejlesztett gránát tömege 3,1 kg, a páncélátütő képessége 100 mm volt. A minták gyártása az akkori
Mechanikai Műveknél történt. A HM Technológiai Hivatal
készletében vannak még mintadarabok és a gyártási dokumentáció.
