A most véget ért kétnapos kormányülésen olyan döntéseket hoztak, amelyek alapján elkezdődhet a villamosenergia-hálózat fejlesztése uniós forrásból, lehetővé válik új szélerőmű parkok létesítése – jelentette be csütörtökön Facebook-bejegyzésében a pénzügyminiszter.
Kármán András szerint ettől tovább javul a rendszer stabilitása és biztonsága, középtávon pedig olcsóbb lesz a vállalatok számára elérhető piaci árú energia. A legfontosabb feladat jelenleg az energiaellátás biztosítása, ami a kormány intézkedéseinek, a vállalati önkorlátozásnak és a lakosság tudatosságának köszönhetően meg is valósul – írta a tárcavezető.
5 Responses
Ez jó hír a Miskolc belvárosi Betonkuyuldának és az importcement , importkavics beszállítónak.
Másképpen hogyan menne vissza az EU-pénz háromszorosa az EU-ba?
Csak meg kell szorozni a szélerőművek számával. Zöldeknek KUSS van!
„A modern szélerőművek stabilitását hatalmas, általában 250–300 négyzetméter alapterületű és 3–3,5 méter vastag, több ezer tonnás vasbeton alapozás biztosítja, amely ellensúlyozza a toronyra ható óriási szélterhelést és a dinamikus erőket.Méretek és Jellemzők Alapterület: 250–300 m² körüli monolit vasbeton test.Vastagság: 3–3,5 méter a maximális teherbírásért.Tömeg: Akár 1500–2000 tonna is lehet a torony méretétől függően.”
Dzsumi szélerőmű 2 MW
Csöbör naperőmű 20 MW
minőségi különbség
ne gyere a Nagy Miskolci Állami Gazdaság aranykoronájával, mert a TESCO polc pénzemmel kiröhöglek.
Ezt a Kármánt beszoptátok?
n-szer
„Tervezési és szerkezeti jellemzőkTípus: Lapos alapozás (gravitációs lemezalap), extrém esetben mélyalapozással (cölöpözéssel) kombinálva, ha a talaj teherbírása nem elég erős.Geometria: Kör vagy sokszög alakú, a közepén egy magasabb, kúpos vagy hengeres vassal megerősített nyakkal (pedestal), amelybe a torony alsó karimáját bekötik.Méret: 22–28 méteres szélesség/átmérő, a talajszint alatt 3–4 méteres mélységbe süllyesztve.Anyagszükséglet és anyagminőségBetonmennyiség: 800–1500 köbméter nagyszilárdságú vasbeton.Acélbetét (vasalás): 120–200 tonna nagyszilárdságú betonacél rács, amely felveszi a dinamikus húzó- és nyíróerőket.Feszítőelemek / Horgok: Speciális, nagy teherbírású acélcsavar-kosár (anchor cage) vagy beágyazott gyűrű a torony rögzítéséhez.Kivitelezési lépésekTalajmechanikai vizsgálat: A geológiai rétegek pontos mérése a süllyedések és a dőlés megakadályozására.Földmunka: Nagy volumenű kiemelés, gödörásás, majd alátétbeton (tiszta beton réteg) terítése.Vasalás és szerelés: A hatalmas acélháló és a horgarok-kosár precíz elhelyezése.Betonozás: Folyamatos, több tucat mixerautót igénylő monolit betonöntés a homogén szerkezetért.”
Csigavér! Dől a pénz Miskolcra. F.Nagy polihisztor jó kapcsolatban van a holcim-mal. 2003-ban is oda volt értük. Láttam a boldog mosolyát. Megengedte a tornyok 3D-s nyomtatását. 😁😂😀
„Egy ipari konzorcium, a General Electric, a LafargeHolcim és a COBOD arra készül, hogy alapjaiban változtatja meg a szélerőmű-tornyok építésének technológiáját. A GE-t sokan ismerik, mindenféle energetikával kapcsolatos dolgot gyárt, repülőgép-motortól villanykörtéig. A második vállalat is ismerős lehet a cementgyártásból, a Holcim band nálunk is jelen van. A harmadik vállalatról viszont alighanem kevesen hallottak. A COBOD egy ipari 3D-nyomtatási technológiában élenjáró cég.
A három vállalat néhány napja jelentette be, hogy 200 méter magas tornyok építését tervezik. A tornyok méretének növelése logikus módon javítja az erőművek gazdaságosságát: ha egy beruházás fix költségelemei (területigény, adminisztráció, a logisztika nagy része) egy nagyobb teljesítményű erőmű működésére vetül, a beruházás gyorsabban megtérül, a termelt energia olcsóbb lesz. Érdekes, hogy a lapátoknak nem is kell feltétlenül nagyobb méretűnek, a generátornak nagyobb teljesítményűnek lennie a szélből kinyerhető többletenergiához. A GE adatai szerint egy 5 MW-os generátor 80 méteres magasságon évente átlagosan 15,1 GWh mennyiségű elektromos energiát termel. Ha ugyanezt a turbinát 160 méter magasba helyeznénk, meteorológiai okokból a stabilabb szélben 20,2 GWh, 33%-kal több energia termelhető egy évben.
A hatalmas új erőművek tartóoszlopait ugyanis a helyszínen, 3D-nyomtatással elkészítve nincs többé logisztikai gátja a méretnek. A három cég együttműködésében tehát a GE készíti majd az erőművek elektromos berendezéseit, a Holcim felel a tartóoszlopok anyagáért, a betonért – amit a COBOD technológiájával, helyszíni 3D-nyomtatással formáznak majd, szép lassan, rétegenként felépítve a 200 méter magas tornyokat. A 3D-nyomtatott oszlopra épült erőmű első, 10 méter magas prototípusa tavaly készült el, Koppenhágában. Az első 200 méteres torony megépítésének határidejéről a cégek még nem nyilatkoztak, de ha elkészül az első, az lesz a legmagasabb szélerőmű-torony a Földön.”