Hogy ez a 40 fok elviselhetetlenül forró-e vagy sem, az viszonylagos. Bolygónk más részein ez az időjárás nyáron akár még enyhének számíthat, miközben vannak olyan pontjai a Földnek, ahová most gondolkodás nélkül elmennénk hűsölni.
A Föld legforróbb pontja: 57 fok árnyékban
A Föld legmelegebb helye Kaliforniában a hírhedt Halálvölgy (Death Valley). A hivatalosan mért legmagasabb hőmérsékletet itt regisztrálták 1913. július 10-én: egészen pontosan 56,7 Celsius-fok volt.
Bár a kopár katlan nevéről a legtöbben egy teljesen lakatlan pusztaságra gondolnak, valójában állandó lakói is vannak: nemzeti parki dolgozók, kutatók, illetve az őslakos timbisha shoshone indiánok kis közössége éli itt mindennapjait. Sőt, az extrém sportolók egyik kedvelt helyszíne is: pont a legforróbb nyári napokon, július közepén rendezik meg a híres Badwater-ultramarathont, ahol a futók az 50 fok feletti kánikulában teljesítik a több mint 200 kilométeres távot.
Egy válasz
Szuper erős El Nino időszak következik ami már a 2026 / 2027évi időszakra is kihatással lesz. Az-az már idén is. Gyakori hőkupa kialakulása nyáron Spanyolországba már 45 c van afrika felől dél felől tódul fel feltartóztathatatlanul a forró, száraz levegő ami már a napokba itt a kárpát medencébe is érezteti a hatását. 40 c közeli hőmérsékletet hozva nállunk is hőkupola amiben szinte megreked a forróság és gátat vet a frontoknak ezért hosszú, erős száraz aszályt okozva hosszú hetekig. Nyáron hőkupola. Telet sem ússzuk majd meg akkor pedig az erős szuper El Nino pedig hidegbetörést okoz majd közvetett módon a szuper El Nino a téli időszakra is kihatással lesz nagyon kemény hidegbetörésekkel a sarki örvény ami az északi sark felett örvénylik ez ellenkező irányba kezd örvényleni kibillen a helyéről az örvény és déli irányba mozdul el meteorológiai nyelven a polaris vortex a légköri hullámokon keresztül meggyengíti a sarkvidéki hideg levegő egyhelyben maradását és a hideg a sarkvidékről dél felé kezd el áramlani és bizony az északi sarkvidékről dél felé először skandináviát majd tovább haladva dél felé a lengyel alföldöt majd a tátra hegységen átbukva a hideg levegő télen eljut a kárpát medencéig sőt egész a balkán középső vidékéig téli időszakban is a fagyos levegő nem marad fent északon mert az örvények lefelé tolják majd déli irányba a hideget így az úgynevezett hideg kilengések „hidegnyelvek” kinyúlhatnak az északi sarktól egészen a balkán félsziget közepéig úgymond téli hidegbetörésekkor amit majd télen tapasztalhatunk majd a szuper el nino miatt tehát ott pedig majd a nagy hidegeket sajnos nem ússzuk meg a szuper el nino globális hatása pedig átalakítja a globális időjárást az extrém erős áramlatokat átalakítja a globális szélrendszereket nyáron erős déli áramlás ami forró szaharai levegőt zúdít Európára télen pedig az erős északi áramlás szibéria felől kelet felől és északról a sarkvidékről elérve szinte megfagyasztja majd Európát szélsőséges időjárási kilengések esélyét megnövelve az eddigi extrém téli hidegeket amik eddig Alaszkára, Kanadára, Szibériára voltak jellemzőek egyre inkább megtapasztalja majd Észak Amerika és Európa is Északnyugat Európa és itt Közép Európa is. Mindent összevetve tehát az évszakok nem kiegyensúlyozottak lesznek hanem hirtelen kilengések, hirtelen szélsőségek periódikus változása tapasztalható akár erősebb formában is amik eddig nem voltak jellemzők. Kárpát medencében nyáron gyakori hőkupola tartós, hosszú száraz időszak 40 c közeli meleg amit hirtelen rövid ideig tartó „villámárvizek” váltanak majd fel. Télen pedig magasnyomású anticiklon hosszú száraz erős hideg időszak amiket mediterrán ciklonok váltanak fel ami délről nedves levegőt szállít északról pedig szinte behúzza a sarkvidéki hideget az északi hideg és déli nedves levegő találkozása, összefutása pedig amik erős, intenzív havazásokat hozhatnak telente. Tehát a nyár valódi nyár lesz a tél pedig valódi tél. De az változások telente és nyaranta felváltva enyhébb periódusokat is hozhatnak amik hirtelen ellenkezőjébe csaphatnak át. Szinte minden időjárási jelenséget megtapasztalva.