Miközben ott vannak az elhanyagolt gyárépületek, barna mezős területek a városban, gyönyörű területeket pusztítunk el és vonunk ki az élők sorából” – mondta Dobos Endre.
A klímaváltozásról és a természetpusztításról sokat lehet hallani, de arról valószínűleg kevesebben tudnak, hogy a talajoknak is milyen nagy szerepük van abban, hogy stabilan működjenek a környezeti rendszerek. Nem meglepetés, hogy a talajokkal is cudarul bánunk, emberi hatásra pusztulnak le, hatalmas területeken pedig a lebetonozásukkal egyszerűen kiiktatjuk azokat. A szadai Év talaja pikniken a Magyar Talajtani Társaság ezeket a problémákat vetette fel, és a városi talajok megóvására hívta fel a figyelmet.
Dobos Endre, a Magyar Talajtani Társaság elnöke, a Miskolci Egyetem Természetföldrajz Intézeti Tanszékének vezetője a bevezetőjében arról beszélt, hogy egyre nagyobb teret nyer az a szemléletbeli változás, hogy az emberi egészséget rendszerben kezeljük. Ennek egyik része az egészséges táplálkozás, ami nem képzelhető el egészséges talaj nélkül. Ha a talajban nincs elég tápanyag, mikroelem, akkor egészséges élelmiszert is nehéz előállítani, így mindenki érdeke, hogy megóvjuk a talajokat. Más megközelítésből a talaj az önfenntartás záloga is azzal, hogy kötődik az élelmiszer-termeléshez.
„Amikor jövök ki Miskolcról, mindig a sírás kerülget, mert a legjobb talajokat foglaljuk el az ipari parkokkal több tíz hektárnyi területen. Miközben ott vannak az elhanyagolt gyárépületek, barna mezős területek a városban, gyönyörű területeket pusztítunk el és vonunk ki az élők sorából” – mondta Dobos Endre.
A talajtani szakember műholdképeket felhasználva be is mutatta, hogy Miskolc északi részén, szűk két évtized alatt, hogyan terpeszkedett hatalmasra egy ipari, logisztikai terület, felszámolva a korábbi területhasználati módokat és a természetes közeget. Más hazai nagyvárosok is lehetnének példák, a kecskeméti Mercedes- vagy a debreceni BMW-gyár is jó minőségű csernozjom talajokat foglalt el.
