A Labancz Anna-gyilkosság máig nem hagyja nyugodni az újságolvasó közvéleményt. Akik éltek már akkor és emlékeznek, valamint akiknek fiatalabbként csak jóval később kelthette fel a kíváncsiságát a rejtélyes bűnügy, egyaránt repesve várják a megoldást. Talán hiába… A napokban a fővárosban kriminalisztikai előadáson ismertették a legfrissebb elképzeléseket. Hamarosan pedig dokumentumfilm is látható lesz az 56 évvel ezelőtt történtekről.

Forrás: Arcanum / Somogy Megyei Hírlap
„Vandál bűnügy” volt: gyilkosság Miskolcon 1970-ben
Vasárnap hajnalban gyilkosság történt Miskolcon. 3 óra után néhány perccel, ismeretlen tettes, ismeretlen körülmények között több késszúrással megölte a 24 éves Labancz Anna ápolónőt, miskolci lakost. A bűncselekmény áldozatát kórházba szállítás után megműtötték, a szúrás azonban olyan életfontosságú szervet ért, hogy életét a gyors beavatkozás ellenére sem lehetett megmenteni. A rendőrség a vandál bűnügyben a nyomozást nagy apparátussal folytatja.
A fenti rövid hírrel az 1970. április 20-án megjelent a Déli Hírlapot idézi az Élet elleni bűncselekmények elnevezésű blog, illetve Facebook-oldal, hozzátéve: akkoriban, 56 évvel ezelőtt „valószínűleg még a rendőrségnél sem gondoltak arra, hogy a magyar kriminalisztika egyik legrejtélyesebb, és a mai napig felderítetlen emberölési ügyével állnak szemben. Ki ölte meg Labancz Annát?” A blog által működtetett Youtube-csatornára ugyan nem került fel annak az előadásnak a felvétele, amit néhány hete, a történtek évfordulója kapcsán tartottak (Dulai Péter újságíró-kriminalista részvételével), így az előzetesen elhangzott ígéretet, miszerint „eddig nem ismert információkat hallhatnak a miskolci nővérszállós gyilkosságról”, egyelőre nem tudjuk olvasóinkkal megismertetni. Volt viszont már néhány hónappal korábban is egy másik beszélgetés, ami megtekinthető a Youtube-on (lásd cikkünk végén), a Boon.hu pedig maga is összegyűjtötte annak a rejtélynek az emlékezetét, ami lám, több mint fél évszázaddal később is lázban tartja a közvéleményt, az ilyesmire fogékonyakat.
Közben az űrhajósok meg visszatértek
A megyei napilap annak idején a vasárnap este történt bűnesetről a következő keddi számában írt először: az Észak-Magyarország 1970. április 21-i utolsó oldalán találunk egy rövid cikket (az Arcanum digitális könyvtár igénybevételével):

Forrás: Arcanum / Észak-Magyarország
A mai szemmel visszatekintve, mondhatni, igen prózainak tetsző címmel ellátott apró tudósítás azon az újságoldalon jelent meg, amelyet afféle korfestő jelleggel szintén megmutatunk most:

Forrás: Arcanum / Észak-Magyarország
Mint látható, rajta ilyen témák sorakoztak az aktualitásokból, mint:
- Különvonat, szállásbiztosítás
- Naposcsibék Ausztriából
- kisiskolások által hímzett Lenin-portré
- miskolci ruhaipari siker Pécsett
- operett Perecesen (!)
- széndioxid-mérgezés
- Telt ház az Avas szállóban
- Fáraó nevű bútoregyüttes egy miskolci kirakatban
- díjnyertes ózdi kereskedelmi dekoráció
A már korábbi cikkünkben is említett módon az idő tájt jóval bulvárosabbnak számító másik helyi újság, a Déli Hírlap hamarabb és bővebben reagált a tragikus halálesetre. Már másnap írtak róla (lásd fent), hétfőn, noha az aznapi címlapot még náluk is olyan témák uralták, mint például
- Ma estére várják Kádár Jánost [Moszkvába] – Holnap kezdődik az ünnepi ülés a Kremlben
- DVTK—Rába ETO 1:0
- Megalakult a Kambodzsai Nemzeti Felszabadítási Front
- Az űrhajósok visszatértek Houstonba – Nixon az éjjel beszél Vietnamról
És akkor itt is a hátsó oldalon, középtájon, röviden:

Forrás: Hungaricana / Déli Hírlap
Élő tévéadás tárgya volt
Akkoriban a hagyományos sajtó (más meg nem is igen létezett) jóval kevésbé volt fogékony – vagy mondhatjuk úgy is, a korabeli olvasóközönség – a manapság megszokott „véres fejleményekre”: vagyis hogy bármely erőteljesebb bűneset nyomán gyakorlatilag napról napra kövessék a médiában a dolgok előrehaladását. Tehát ez esetben is hiába nézegetnénk a következő napok-hetek Északjait és Délijeit, vélhetően nem vagy nagyon ritkán, jóval később bukkanhat majd csak fel ismét egy-egy rendőrségi témájú cikkben a Labancz Anna-név. Más kérdés, hogy az esetből idővel rejtély, majd sztori, végül legenda lett. Fél évvel később például az akkori (állami) Magyar Televízió Kék fény című riportműsora helyszíni bejelentkezéssel tudósított Miskolcról, méghozzá nem máshonnan, mint az Észak-Magyarország szerkesztőségéből. Az 1970. szeptember 9-én megjelent cikk szerint
tegnap este a Borsod megyei Rendőr-főkapitányság illetékeseivel szerkesztőségünkben ügyeletet tartottunk. Telefonjaink már az adás ideje alatt csörögni kezdtek. Elsősorban a nővérszálló környékén lakók jelentkeztek, s kérték kihallgatásukat a rendőrségtől Labancz Anna meggyilkolásának ügyében. Egyébként minden, telefonon kapott értesítés értékes, s azok feldolgozását a rendőrség már megkezdte. Az ügyelet külön érdekességét adta, hogy Miskolc lakói közül többen nemcsak a közvéleményt még mindig foglalkoztató brutális, miskolci gyilkossággal kapcsolatban tettek bejelentést, hanem a Kék fény adásban szereplő többi bűnténnyel kapcsolatban is.

Forrás: Arcanum / Észak-Magyarország
Máig lázban tart sokakat
Mit tartalmazhattak ezek a lakossági bejelentések? És mikre utalhattak a nyomozóhatóságok által fellelt egyéb nyomok? Kire? Sőt: kikre?… És éppen ez az: a Labancz Anna-gyilkosság máig tartó megoldatlanságához jelentős részben hozzájárult, hogy nem volt hiány gyanúsítottakban, épp ellenkezőleg. Jónéhány ismert, közismert, vagy éppen amúgy ismeretlen lehetséges, feltételezett elkövetőt megneveztek az idők során, mind a szemtanúk, környékbeliek, a laikus újságolvasók, városlakók, de maguk a rendőrök, bűnügyi szakírók, riporterek maguk is. Kinek-kinek megvolt a következő évek-évtizedek során a „favoritja”. Egy írónak olyan erős volt a gyanúja, hogy még 36 évvel később is arra vállalkozott, hogy egy egész könyvet szenteljen a maga nyomozása által állított elméletnek… vesztére. Könyvét ugyanis, miután a benne foglalt állításait nem tudta a bíróság előtt igazolni, betiltották, megsemmisítették, őt magát megbüntették. Csak egy apropóbb, de különösségében és abszurditásában jellemző utóhangja ennek az emlékezetes tragédiának.
Néhány éve elterjedt a híre, hogy kutatók és dokumentumfilmesek mozgóképes alkotás keretében kísérlik megválaszolni a fél évszázada nyomasztó kérdést, vagy más szóval: feldolgozni ezt az egzotikus hazai kultúrtörténeti kalandot. A közelmúltban a film alkotói, valamint az ügy históriájában legismertebb rendőr nyomozó fórumon keretében is meséltek Miskolcon a projekt állásáról, beszélgettek is a hallgatósággal, akiknek kérdései és hozzászólásai egyértelműen igazolták a fent megfogalmazott vélelmet: az eset továbbra is lázban tart sokakat. A Boon.hu akkor interjút közölt Dudás Balázs rendezővel.
Tanulságos, hogy egy közösség, egy város ha nem kap választ a kérdésére, mint ez esetben arra, hogy ki is ölte meg a szépséges ápolónőt, elkezdenek történeteket kreálni. Elkezdenek pletykák keringeni, és súlyos társadalmi-lélektani következménye lesz, lehet a történteknek, gyanúba kevernek valakit, akinek az élete aztán tragédiába fordul. Mint Miskolcon azé a szülészorvosé, akit bár a korabeli rendőrségi nyomozás felmentett, mégis a találgatások miatt derékba tört a karrierje, és el kellett költöznie a városból
– mesélte akkor a meginterjúvolt filmes.

Forrás: Hologram Film Kft.
Azt mondja a rendőr, soha nem akadályozták a nyomozást
A kiinduláskor hivatkozott Élet elleni bűncselekmények Facebook-oldal egyik bejegyzésénél az olvasható, hogy az évek óta készülő film talán már idén a bemutatás szakaszába juthat. A benne szakértőként közreműködő Dulai Péter ott (tavaly decemberi hozzászólásában) úgy fogalmaz: „Reméljük, hogy jövőre lesz valami a filmből. Asperján György [a cikkünkben már említett író – a szerk.] egy olyan embert nevezett meg gyilkosként, akit csak tanúként hallgattak meg az ügyben, aztán soha többet nem merült fel a neve. Mi ilyet nem fogunk csinálni, hiszen teljesen nonszensz. Az ügy egyetlen gyanúsítottja sem gyilkos, hanem az ügy egyetlen gyanúsítottja.”
Érdekesség, hogy amiként az eltelt évtizedek folyamán számtalanszor, úgy például ezen a 2023-as miskolci fórumelőadáson is megfogalmazódott a hallgatóság részéről a kellemetlen aggodalom: talán azért nem lett meg soha a gyilkos, mert valamilyen „politikai okból” vagy egyszerűen az illető befolyásos volta folytán „felülről” megakadályozták volna valakik a felelősségrevonását. És még érdekesebb, hogy erre az időről időre felmerülő vélekedésre a jelen lévő egykori rendőr, Kovács Lajos egyértelműen reagált: mondván, ő maga még a Kádár-rendszerben is húsz éven át, majd a rendszerváltás utáni teljesen eltérő politikai-társadalmi rendszerben is újabb húsz éven át foglalkozott nyomozóként a miskolci gyilkossági üggyel, kijelentheti, soha semmilyen „felső, politikai” nyomás nem akadályozta ebbéli munkáját.

Forrás: miskolcadhatott.hu blog
A végére egy „fun fact”: maga a bűntett immár 36 éve elévült, 1990-ben, húsz év múltán.)
Egy másik, a nyitányban citálthoz hasonló tematikájú Youtube-csatornán is volt egy ugyanerről a témáról szóló videó a közelmúltban, ami azóta is visszahallgatható, íme:




Egy válasz
A Kurucz és Labancz név szereplőit jelenti a magyar történelemnek, az elmeosztályoknak pontosan tudniuk kell, mi történt. Az Annák most romániai apokalipszisként kiválasztottak voltak.