A Bükk-hegység. 2026. április 26. Magáért beszél, ahogy kinéz. Ahogyan az egész ország.
(Gyengébbek kedvéért: a két képet felesleges összehasonlítani, nincs köztük időbeli különbség. Mindkettő tegnap készült a Bükk belsejéből, az egyik dél, a másik kelet felé néz. Azért tettem fel két képet egy helyett, mert egy képre nem fért rá a kufárok pusztítása.)
A mögöttünk álló „szezonban” turbófokozatba kapcsolva vágták a védett és fokozottan védett, nemzeti parki erdőket a Bükkön és az országon (még) uralkodó állami erdőgazdaságok. Nemhivatalos forrásból „azért, mert jövőre már úgysem engedik”. Ez lett a jelmondata erdőink „szakmai” kezelőinek, a kufároknak.
Ahogyan nem kerülhető el életünk megannyi területén az elszámoltatás az elmúlt tizenhat év bűneiért, úgy a valódi megújuláshoz a természetvédelemben és az erdőgazdálkodásban is elengedhetetlen egy _zöld elszámoltatás_. Akik a képen látható borzalmas állapot előidézéséért és fenntartásáért felelősek vagy tevékenyen asszisztálhattak hozzá, azok nem maradhatnak az erdők és a természet közelében semmilyen pozícióban.
2 Responses
HA A VIZSGÁLAT SZEMÉLYI FELELŐSSÉGET ÁLLAPÍT MEG, A LETÖLTENDŐ UTÁN HALMAZATBAN 3 ÉV KÖZMUNKA CSAK ÉS KIZÁRÓLAG ERDEI KÉZI CSEMETE-TELEPÍTÉSBEN !
Nagy szerelmem a törpegém, és érdeklődéssel figyelem a kakukkot is, amely igazi „bűnöző”. A nádirigó fészkére van specializálódva, jobban mondva bitorolja azt, annak fészkébe tojik, a kikelt fióka pedig a nádirigó szeme láttára taszítja ki a fészekből annak tojásait és fiókáit.
Szerinted a világjárvány átalakíthatja a természethez fűződő viszonyunkat? Látsz arra esélyt, hogy jobban megbecsüljük a környezetünket?
Sajnos a járvány alatt az emberek elkezdtek kirándulgatni és olyan helyekre tévedtek, ahol az eddiginél jobban megzavarták a vadállatokat. Több lett a szemét, ráadásul a budapesti lesünket felfedezte egy kisebb társaság – ott söröztek esténként. A Merzse-mocsárhoz rendőröket kellett hívni, mert a védett gyepen tollasozott, piknikezett a nép. Hogy a járvány után mi lesz, arra már vannak tapasztalatok: Kínában a légszennyezettség meghaladta a pandémia előtti mértéket, hazánkban pedig visszaállt a járvány előtti állapot. De hogy valami pozitívumot is említsek: a Nagy Dunánál eddig sosem látott mennyiségű halivadék születhetett, aminek az az oka, hogy a sétahajózás hónapokig szünetelt, és a hajók által keltett hullámok nem tudták leverni az ivadékokat. Összességében mégiscsak úgy vélem, hogy az embert semmi sem fogja megijeszteni és féken tartani, még akkor sem, ha egy sokkal nagyobb csapás éri el. Ha a népesség ötven százaléka elpusztul, akkor is csak ideig-óráig tart az ijedtség. Ha nem folyamatos a presszió, akkor az ember nem változtat tartósan a természethez való hozzáállásán. ….„Mindegyik természetfilmnek nagyon kell örülni” – interjú Szendőfi Balázs zenész-filmrendezővel
2020.07.01
Gyerekkora óta járja a természetet. Kutatóként, majd filmesként kezdett foglalkozni a Kárpát-medence halfaunájával. 2018-ban a gödöllői Nemzetközi Természetfilm Fesztiválon a Hegyek-völgyek halai című filmjéért elnyerte a fődíjat..Édesanyád mai napig a Pesti Magyar Színház zenei vezetője, édesapád pedig hangszerkészítő mester volt, vagyis a muzsika világában korán elmerülhettél. Számodra evidens volt, hogy a zenei pályát választod, zeneelméletet tanítasz, és basszusgitár-oktatással is foglalkozol?
HERGELÉS. ÖSSZETŐRNI MINDEN HANGSZERT AMI FÁBÓL KÉSZÜL.