A férje úgy ment a klinikára, hogy bízott a szakemberekben, és neki mindegy volt, ki végzi az altatását. Az áldozat hozzátartozói szerint valójában tehát az intézmény vezetőjének felelőssége is felvethető. Az özvegy a megvádolt doktornővel – aki tudomásunk szerint azóta is dolgozik altatóorvosként a debreceni kórházban – a tárgyalásán találkozott először, és sérelmezi, hogy az semmiféle gesztust nem tett – legalább az apa nélkül maradt gyermeknek –, hogy kifejezze a sajnálatát, együttérzését. Egyébként az ötvenhét esztendős asszony, V. Magdolna a védekezésében többek között arra hivatkozik, hogy a beteg még élt, amikor a mentőknek átadták.
