A kezdeményezés célja, hogy minél több érintett időben kapjon diagnózist, és megkezdődhessen a megfelelő kezelés, ezáltal javítva a betegek életminőségét és hosszú távú kilátásait.
A program a JARED elnevezésű európai projekt része, amelyet az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet koordinál. A pilot kezdeményezések Magyarország mellett Lettországban, Portugáliában és Romániában is elindulnak, így lehetőség nyílik arra, hogy különböző egészségügyi rendszerekben vizsgálják a korai felismerés hatékonyságát. A tervek szerint mintegy 15 ezer ember vesz részt kérdőíves szűrésen, közülük nagyjából 4500 főnél végeznek részletesebb, spirometriás vizsgálatot.
A szűrés elsősorban a 40 év feletti, jelenleg is dohányzó vagy korábban dohányzó, de még nem diagnosztizált lakosságot célozza. A kockázatfelmérést a háziorvosok végzik egy rövid kérdőív segítségével. Azok a páciensek, akiknél felmerül a COPD kockázata, mobil szűrőbuszokban vagy a miskolci Térségi Diagnosztikai Szűrőközpontban vehetnek részt további vizsgálaton.
A program külön figyelmet fordít a nehezebben elérhető, hátrányos helyzetű térségekben élőkre is, ahol a szakellátáshoz való hozzáférés korlátozott lehet. A rendszer egyik fontos eleme, hogy a szűrés után is biztosítja a betegutak szervezését: ha a vizsgálat eltérést mutat, a beteg automatikusan pulmonológiai szakvizsgálatra kap időpontot.
A kezdeményezés szorosan kapcsolódik a „COPD korai felismerését segítő eljárások a gyakorlatban” programhoz, amelynek célja, hogy a veszélyeztetett betegek minél hamarabb eljussanak a megfelelő szakellátásba. A háziorvosokat arra kérik, hogy irányítsák a szűrésre azokat a pácienseket, akiknél tartós köhögés, köpetürítés, fokozott légszomj vagy jelentős dohányzási előzmény áll fenn.
A szűrésekben részt vevő orvosok számára szakmai támogatást biztosít a megyei kórház tüdőgyógyászati osztálya. Az együttműködés célja az alapellátás és a kórházi ellátás összehangolása, hogy a szűrés, a kezelés és a gondozás minél hatékonyabban működjön.
A program hosszú távon a COPD okozta egészségügyi terhek csökkentését, valamint a betegek életminőségének javítását tűzi ki célul, a korai felismerés és a célzott betegutak megerősítésén keresztül.
