Amerika elfoglalhatja Khargot? Ezen a kis olajszigeten dőlhet el az iráni rezsim sorsa

Az iráni gazdaság ütőere, a Kharg-sziget eddig érintetlen maradt a háborúban, pedig ezen megy keresztül az ország olajexportjának 90 százaléka.

A Kharg-sziget (magyarul Hárg-szigetnek is mondják) az iráni olajexport egyik legfontosabb csomópontja. A mindössze nagyjából nyolc kilométer hosszú sziget a Perzsa-öböl északi részén fekszik, és kulcsszerepet játszik Irán gazdaságában: az ország olajexportjának 90 százaléka is ezen keresztül halad át. Ennek ellenére a jelenlegi háború során eddig nem érte támadás.

A szigeten működő terminálok napi mintegy hétmillió hordó olaj betöltésére képesek. Csővezetékek kötik össze a Perzsa-öböl tengeri olajmezőivel, valamint Irán szárazföldi mezőivel. Ennek következtében a sziget körül rendkívül sűrű energiaipari infrastruktúra alakult ki, ami a globális olajkereskedelem egyik legérzékenyebb pontjává teszi.

Irán olajexportjának létfontosságú csomópontja: Kharg

A Kharg-sziget stratégiai jelentősége az 1960-as évek olajboomja idején nőtt meg. Miután új tengeri és szárazföldi olajmezőket fedeztek fel a Perzsa-öböl térségében és Irán déli részén, a szigetet nagyszabású exportterminállá fejlesztették. A csővezeték-hálózat összekötötte a tengeri kitermelő platformokkal és a szárazföldi olajmezőkkel.

Az 1970-es évek elejére a létesítményeknek köszönhetően a sziget Irán legnagyobb olajelosztó központjává vált.

Energiaipari elemzők szerint, ha a Kharg-sziget működését megzavarnák, Irán azonnal nehezebben tudná eladni nyersolaját a világpiacon, ami a globális olajárakat is megemelhetné.

A sziget szerepe a geopolitikában

A sziget jelentősége különösen világossá vált a térség fegyveres konfliktusai során. Az iráni-iraki háború idején Irak rendszeresen bombázta a sziget olajlétesítményeit. 1986-ra az infrastruktúra jelentős része súlyosan megrongálódott vagy ideiglenesen működésképtelenné vált. Ennek ellenére Irán még a folyamatos légicsapások ellenére is fenntartotta az olajexportot a szigetről. A háború után Teherán évekig tartó munkával helyreállította és tovább bővítette a létesítményeket.

Bár a sziget földrajzilag több ezer kilométerre fekszik az Egyesült Államoktól, ez önmagában nem akadályozná meg Donald Trump amerikai elnököt abban, hogy stratégiai célpontként tekintsen rá. Az innen exportált olaj jelentős részét végül Kína vásárolja meg, amely az amerikai szankciók ellenére is folytatta az iráni nyersolaj importját.

Mivel Irán gazdasága nagymértékben függ az energiahordozók exportjától, a szakértők szerint a Kharg-sziget komoly stratégiai sebezhetőségi pontot jelent.

Michael Rubin, aki korábban az amerikai kormány tanácsadója volt Irán és Irak kérdéseiben George W. Bush elnöksége idején, úgy véli: a sziget elfoglalása megfosztaná az iráni vezetést attól a kulcsfontosságú bevételi forrástól, amelyből az állam működését és a társadalmi ellenőrzést finanszírozza. „Ha nem tudják eladni a saját olajukat, akkor fizetést sem tudnak adni” – fogalmazott Rubin.

Más szakértők azonban óvatosságra intenek. Ellen Wald, az Atlantic Council globális energiaügyi központjának kutatója szerint az Egyesült Államok vagy Izrael valószínűleg nem támadná meg szándékosan a szigetet. Egy ilyen lépés ugyanis könnyen újabb iráni megtorló támadások hullámát indíthatná el a térség energia-infrastruktúrája ellen, és világszerte megemelhetné az olajárakat.