Két hét alatt háromszor állt le a szállítás a Barátság kőolajvezetéken a háború miatt, nem mi vagyunk a fő célpont, hanem csak a kijevi stratégia része, hogy megbénítsák az orosz olajkereskedelmet.

Ismét leállt a Magyarországra irányuló kőolajszállítás, miután – immár harmadszor – támadás érte a Barátság-kőolajvezetéket az orosz-belorusz határnál – írta pénteken Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter szerint ez „egy újabb támadás hazánk energiabiztonsága ellen” és „kísérlet arra, hogy belerángassanak minket a háborúba”. Ez is egy nézőpontja az orosz-ukrán háborúnak, csak éppen nem ezek az ukránok fő céljai, hanem Oroszországot akarják elvágni a bevételeitől.
Amikor május végétől az oroszok taktikát váltottak és tömeges – esetenként több száz drónnal és rakétával végrehajtott – támadásokba kezdtek az ukrán kritikus – és esetenként civil – infrastruktúra ellen Kijevnek is lépnie kellett. Volodimir Zelenszkij évek óta azt hangoztatja, hogy keményebb szankciók szükségesek Moszkvával szemben, hogy ténylegesen elzárják azokat a pénzcsapokat, amiből finanszírozzák a háborút. Az eddigi nyugati büntető intézkedések ellenére Oroszország továbbra is tudja folytatni a háborút, egyes esetekben kijátszva a szankciókat.
A nyár elején az ukránok a saját kezükbe vették az ügyet és elkezdték ott ütni az oroszokat, ahol a költségvetésüknek és a lakosságnak legjobban fáj: az olajfinomítókat kezdték el támadni, hogy az oroszok ne tudják feldolgozni a kitermelt kőolajat. Ezzel elsősorban az orosz belpiacot tudták eredményesen taccsra tenni, a rakétákkal és drónokkal végrehajtott csapások összesen tíz olajfinomítót értek, köztük a kiemelten fontos a rjazanyit, a novokujbisevszkit, a szaratovit, és a volgográdit, amelyek kiemelten fontosak az orosz ellátás számára. A Moscow Times szerint augusztusban egy időre kiiktatták a kőolajfeldolgozás 13 százalékát az ukránok, ami miatt üzemanyaghiány lépett fel számos régióban.
A távol-keleti régiókban a benzinkutakon egyre több helyen akasztják ki a táblát, hogy üzemen kívül és ez nem csak a lakosságot érinti, hanem a mezőgazdaságot is, mert a betakarításhoz használt gépeket nem tudják használni. A Krímben benzint már csak jegyre lehet kapni, ráadásul a hiány áremelkedést is okozott. Bár nálunk a 270 forintos literárért összetennénk a két kezünket, de az orosz átlagfizetés a magyarnak csupán a 60 százaléka és azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a világ egyik legnagyobb olajkitermelő országa, ahol az állam beszáll az árba.
