„A parajdi sóbánya lehetne az első a történelemben, ami megmenthető”
A nemzetközi szakirodalom tanúsága szerint még egyetlen vízzel elöntött bányát sem lehetett megmenteni a beomlástól. Erre igyekszik ellenpéldát mutatni a parajdi sóbányát ért természeti katasztrófa hatásainak felmérésében részt vett nemzetközi szakértői csapat, amelyben a Miskolci Egyetem Műszaki Föld- és Környezettudományi Karának oktatói is részt vettek.
Parajdon, május végén a sóbánya felett folyó Korond-patakon a szokásos vízmennyiség százszorosa zúdult le. Az áradás beszakította a természetes, illetve a védekezések során kialakított mesterséges patakmedret is, és a víz több víznyelőn keresztül elárasztotta a bányát. Románia június 2-án kért szakértői segítséget az Európai Unió Polgári Védelmi Mechanizmusa keretében a tagállamoktól. Az Európai Unió Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központja által szervezett küldetésbe német, holland és spanyol mérnökökkel együtt Önöket is beválasztották. Mi volt a feladatuk?
A román fél a károk felmérésére és a katasztrófahelyzet felszámolására adható megoldások megtalálására a bányászathoz, a felszín alatti vizekhez, a kőzetmechanikai problémákhoz és a környezetvédelmi kárelhárításhoz kért szakértői segítséget. Az egyetem Víz- és Környezetgazdálkodás Intézetében dolgozó Dr. Tóth Mártonnal együtt kerültünk be, Dr. Joó Attila a BMGE docense és Kovács László, a Kőmérő Kft. ügyvezetője mellett két német, egy holland és egy spanyol mérnökből álló nemzetközi misszióba.
A küldetésünk jellege miatt a helyszínen elsősorban azokra a kérdésekre vártak válaszokat, hogy mi veszélyezteti leginkább a lakosságot és ehhez kapcsolódóan hogyan lehet megőrizni a bányaüregek állékonyságát. A megoldások keresése közben felmerült, hogy milyen módon lehetne megakadályozni azt, hogy az édesvíz beszivárgása tovább gyengítse a bányát, illetve miként lehetne meggátolni a sós víz kijutását az elárasztott bányából.
