A parlament honlapján „Az Országgyűlés 2023. évi június-július havi ülésterve” címszó alatt a második rubrikában szerepel „A Svéd Királyságnak az Észak-atlanti Szerződéshez való csatlakozásától szóló Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényjavaslat” – írja az atv.hu.

A zárószavazás pontos dátuma ugyanakkor egyelőre nem ismert, a parlament honlapján ugyanis csak a tavaszi ülésszak napirendje látható.

Bár ezen a héten csak négynapos ülést tervezett az Országgyűlés, Semjén Zsolt nemrég a kormány nevében kért egy pénteki, rendkívüli ülést, amelyen az utóbbi időszak legdurvább jogszabály-módosításait szavaznák meg sürgősen, vagy gyorsítanák fel a tárgyalásukat: köztük a pedagógusok státusztörvényét, az állami kastélyok magánosítását és az önkormányzati földadóstopot.

A rendkívüli ülésszakot követően két hétig nem ülésezik a parlament, így legkorábban júliusban lehetséges a svéd NATO-csatlakozás ratifikációja.

A Szabad Európa korábban arról írt, hogy több kormányzati forrása biztosra: a július 11-én kezdődő vilniusi NATO-csúcstalálkozó előtt a magyar és a török parlament is ratifikálni fogja a svéd NATO-csatlakozást.

Recep Tayyip Erdogan török elnök ugyanakkor nemrég arról beszélt, hogy Ankara „nem tudja pozitívan megközelíteni” Svédország NATO-tagságát, miközben „terroristák” tüntetnek Stockholm utcáin, és hogy Svédország nem számíthat arra, hogy Törökország jóváhagyja NATO-csatlakozását a jövő havi csúcstalálkozó előtt.

Kedden arról írt a Washington Post, hogy egy idahói szenátor, James E. Risch blokkolta azt a 735 millió dolláros szerződést, amelynek értelmében Magyarország egyebek mellett HIMARS-fegyverrendszereket vásárolt volna az Egyesült Államoktól. A kormány szerint a hír „kamu”, „politikai lufi”.