. Amikor beépültek az említett területek, akkor került napirendre, hogy merre bővüljön a város. Mivel Miskolc hosszan, nyugat-keleti irányban, két dombsor közé szorult város, az volt a kérdés, hogy tovább nőjön-e hosszában, a Sajó irányába, vagy inkább keresztirányba fejlődjön. Ez utóbbi elképzelés szerint egyik irányba az Avas felé lehetett, a másik irányba Bodótető és a Tetemvár felé. Ennyi házat építeni azonban nem lehetett hagyományos módszerekkel, ehhez épült meg a házgyár.
Fotó: Gyurcsány az Avason. 2000 után
Amiben aktívan részt vett. Mesél róla?
Az egyetemen a Borsod Megyei Állami Építőipari Vállalat (BÁÉV) ösztöndíjasa voltam, így 1965-ben oda kerültem kezdő mérnökként. Kormányzati döntés született 15 év alatt egymillió lakás építésére. Ezt a korábbi technológiákkal nem lehetett megvalósítani, ezért jött be a panelos technológia. Tíz házgyár megvalósítása volt a cél Magyarországon. Egy házgyár Miskolcon, pontosabban Alsózsolcán épült, mert ott volt a nagy kavicsmező. A házgyár építésére végül a BÁÉV kapta a megbízatást. Én is ott voltam az első kapavágásnál. Andrássy Károly lett 1966-ban a házgyár építésének főépítésvezetője, aki azt kérte, hogy mellé kerüljek. Így 1966-tól éveken keresztül mellette dolgozhattam. Ő technikusi végzettségű volt, én mérnök, de ez sosem jelentett problémát. Ő vitte a munkák menedzselési, én pedig a műszaki részét. Míg épült a házgyár, egy vállalaton belül csoport kiment a Szovjetunióba, Litvániába, hogy megtanulják a panelgyártás technológiáját. 1968 őszén volt a gyár átadása. Javasolták, hogy maradjak ott a házgyárban, de Andrássy Károly megkapta a sportcsarnoképítés feladatát, így én is mentem vele.https://www.boon.hu/helyi-kozelet/2023/03/kellett-a-hely-a-lakasoknak-nem-volt-vita-hogy-az-avast-epitsek-be
6 Responses
az a kígyós nem százas.
Bodnár korszak
„Bodnár Ferenc Monok, 1924. augusztus 14.
1947-ig földmunkásként, mezőgazdasági napszámosként dolgozott. 1945-ben belépett a Magyar Kommunista Pártba. 1947-ben az MKP Zemplén megyei pártbizottság munkatársa lett, majd Dániában a mezőgazdaság helyzetét tanulmányozta. 1948-ban az MKP ricsei járási pártbizottság titkára volt, a következő évben a mezőcsáti járási pártbizottságon hasonló beosztásban dolgozott. 1953-ban az MDP Borsod megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályát irányította. 1954-ben az MDP pártfőiskolájának hallgatója lett. 1956-ben az MSZMP központ szervezője. 1957-től a Borsod Megyei Tanács VB elnökhelyettese; 1957 és 1960 között az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán jogi végzettséget szerzett. 1962. márciustól az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén megyei pártbizottság titkára, 1963. december 27. és 1979. november 21. között az MSZMP megyei első titkára volt; 1966. december 3-tól 1980. március 27-éig az MSZMP Központi Bizottság tagja volt. 1971. április 25. és 1985. április 9. között országgyűlési képviselő. Mindhárom alkalommal Borsod-Abaúj-Zemplén megye 23. számú egyéni választókerületében jutott mandátumhoz.”
xMeg rengeteg terv, összesküvés elmélet, ami idáig vezetett, totál kihalatásához az emberiségnek, amit az ország 1997 óta ünnepel.
Gyurcsány szégyellheti magát a monarchia elmeosztályának és Rákóczi terének x
Ez a Feri fiú ahogy telik az idő egyre fiatalabb és magabiztosabb. Nagyon tud valamit. 😀 A jóféle finom nagy csésze tea megteszi a hatását fiatalít és magabiztosabbá tesz. 😉
Hozzánk is beköltözhetne „A Mi Ferink”. 😉 „Ez a valóvilág kis pajtások”. 😀