Vásárhelyi Mária a Facebookon fejtette ki véleményét azzal kapcsolatban, hogy szerinte miképpen néz ki a reálpolitika.
Úgy látja, hogy „politikai elemzők körében a realista versus értékelvű politizálás megkülönböztetés jött divatba”. Hozzátette: „Nevezetesen, hogy míg Orbán realista politikát folytat, a Nyugat és a magyar baloldali ellenzék értékelvű alapon politizál. És erről ügy beszélnek mint két egyenértékű, egyaránt elfogadható stratégiáról. Sőt! Ebben a keretben a reálpolitizálás tulajdonképpen pozitívabb, mint az értékelvű politizálás, hiszen
Nos, én azt gondolom, hogy a realizmus és az értékelvűség nem egymást kizáró fogalmak”.
„Ami a történelemben már nagyon sok katasztrófát okozott. Például ha az Egyesült Államok kizárólag reálpolitikai megfontolások alapján döntött volna, akkor még ma is tartana az I. és a II. világháború. És nem 6 millió, hanem 16 millió zsidó pusztult volna el a II. világháborúban. És a sor vég nélkül folytatható. Ha ez a kór elterjed, nevezetesen, hogy az értékek nélküli politizálást reálpolitikának nevezzük, akkor nem sok jót jövendölök a világnak” – fogalmazott.
4 Responses
https://miniszterelnok.hu/orban-viktor-interjuja-a-weltwoche-cimu-svajci-hetilapnak/
Basszus! Ezt mondja a rettegő a , a Dés -től elvált Vásárhelyi
a III. világháború kiprovokálásának előestéjén?
„A Reuters azt írja: több mint egy órás, zárt ajtók mögötti tárgyaláson találkozott Olaf Scholz német kancellár és Joe Biden amerikai elnök Washingtonban. A portál szerint a német és az amerikai fél arról állapodott meg, hogy szankciókat vezetnek be Kína ellen is, amennyiben az fegyvereket szállít Oroszországnak.”
Miért nem foglaljátok már el magatoknak a Marsot vagy a Holdat és rendeznétek be a magatok társadalmát?
Az Egyesült Államok azért lépett be az I. világháborúba:
1915. május 7-én süllyedt el az akkori világ hetedik legnagyobb utasszállító hajója, a LUSITANIA. 1197 utas vesztette életét, amikor az U-20 jelű német tengeralattjáró megtorpedózta az óceánjárót, hogy megakadályozza a fedélzetén szállított hadfelszerelés célba juttatását. Az áldozatok között volt 128 semleges amerikai állampolgár is, akiknek a halála hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok 1917-ben az Antant oldalán és a Központi Hatalmak ellen lépett be a világháborúba, eldöntve ezzel annak végkimenetelét.
Az Egyesült Államok azért lépett be a II. világháborúba:
A Pearl Harbor elleni japán támadás a Japán Császári Haditengerészet által végrehajtott rajtaütésszerű légicsapás volt az Egyesült Államok Csendes-óceáni Flottájának Hawaii-szigeteken lévő fő támaszpontja ellen 1941. december 7-én. A japán támadás az amerikai Csendes-óceáni Flotta nagy részét harcképtelenné tette, ami legfőképpen azért történhetett meg, mert a Pearl Harbor-i katonai parancsnokok nem készültek fel egy ilyen támadásra. Válaszul az Egyesült Államok másnap, 1941. december 8-án hadat üzent a Japán Császárságnak.
Köze nem volt sem az értékelvű sem a reálpolitikai megfontolásnak.
Hogyne, hogyne, Mariska!
Akkor nem a török NATO rakéták miatt volt a kubai válság
Jöttök itt agresszor mesékkel
„A hidegháborús fegyverkezési verseny keretében az Egyesült Államok a szovjeteket fenyegető rakétákat telepített Nagy-Britannia, Olaszország és Törökország területére. (Hatvan Thor nagy hatótávolságú ballisztikus rakétát telepítettek a brit Nottingham városa mellé; harminc Jupiter közepes hatótávolságú ballisztikus rakétát az olasz Gioia del Colle közelébe és tizenöt Jupitert a török İzmir környékére.) Ezek a rakéták közvetlenül is fenyegették a Szovjetunió nyugati területeit. A szovjet fél mindezt nem hagyhatta figyelmen kívül.
Nyikita Szergejevics Hruscsov, az SZKP főtitkára és a szovjet pártvezetőség 1959-ben arra a következtetésre jutott, hogy egy jövőbeli háborút nagyrészt nukleáris fegyverekkel vívnának meg. Ebben az évben alapították meg a szovjet Stratégiai Rakéta Haderőt is. Hruscsov vezetése alatt a szovjet kormány egyre inkább militarista beállítottságú lett, nem kis részben az új Kennedy-kormány politikája és fegyverkezési programja miatt.”