Szeptember közepe óta elérhető az a kérdőív, ami a Diósgyőri strand témáját körüljáró első Városi Est kapcsán gyűjti a miskolciak „közérzetét”. Az eredményeket később összegzik a szakemberek és magán a beszélgetős esten, október 6-án bemutatják, hogy a kitöltők szerint legyen-e újra Diósgyőri strand; ha igen, akkor pedig milyen formában.
Mindennek célja, hogy a városvezetők megismerjék az emberek véleményét egy esetleg fejlesztéssel kapcsolatban, még a kezdetek előtti szakaszban. Úgy tűnik, hogy az állampolgárok ebben partnerek, ugyanis már több mint 600-an töltötték ki a kérdőívet, ami ide kattintva érhető el, október 2-ig.
Havasi Virág szociológus, a Miskolci Egyetem Alkalmazott Társadalomtudományi Intézetének oktatója a szakmai stábbal egyeztetve állította össze a kérdéseket, és sietett segítségünkre egy pillanatnyi válaszértékeléssel is.
Kérdésünkre megosztotta, hogy a válaszadók jelentős többsége a jelenlegi gazdasági helyzetben is fontosnak tartja, hogy újra megnyissa kapuit a Diósgyőri strand. „Hatvan százalékuk tízessel válaszolt erre a kérdésre” – utalt az 1-től 10-ig terjedő skálára.
Fontos megjegyezni, hogy a harmaduk nem diósgyőri lakosként jelölte magát, tehát a városrészen kívül élők egy része számára is lenne jelentősége a várfürdő újranyitásának. A legtöbben azt szeretnék, ha a miskolciak örömére épülne újjá a strand, azonban az eddigi válaszadók 44 százaléka az átlagos – és nem például a luxus – turistákat is szívesen látná egy ilyen komplexumban.
A szolgáltatásokat tekintve kirajzolódik, hogy a többség azt szeretné, ami korábban is volt: a két régi medencét. „Emellett van egy csoport, amelyik magasabb minőségű wellnesst szeretne, az élménymedence és a csúszdamedence egyre kevesebbek számára fontos” – fűzte hozzá Havasi Virág.
Egy személyesebb kérdés úgy szól, hogy „A Diósgyőri strand bezárása óta eltelt 15 év. Hiányzik-e Önnek a strand?”. A válaszadók 85 százaléka nosztalgikus, és hiányzik nekik a várfürdő.
Összegezve: a félidős válaszokból az rajzolódik ki, hogy a miskolciaknak hiányzik a Diósgyőri strand és szívesen fürdőznének ott újból. Funkcióit tekintve azonban nem vágynak nagy megújulásra, inkább a régi szolgáltatásokat látnák viszont.
minap.hu
További információk a https://tervezzukmiskolcot.hu/ weboldalon érhetőek el.
30 Responses
Rohadj meg te geci sámán, raszputyinnál is gonoszabb gnóm
48-tól nem fog
A várfürdő Horthy alatt épült
Ti vettetek bele két fémlavort aztán ingyen odaadtátok üzemeltetésre egy műv. háznak.
Impotensek.
Horthy maga hordta a téglát.
Pedig inkább rá kellett volna építeni egy lóhugyáldát, hogy kinyírja a vízbázist..ja, hogy azt mára román szakemberállomány megcsinálta….. :):):)Balf@sz e vagy?
123456-szor ismételt rágalmad
A vízbázist megsem közelítette
Maradj meg a Káli alatti fosás emlékénél
Perelj be rosti!
Akkor miért szórták napokig klórmésszel a vár környékét? A virágokat próbálták beporozni?
Ennyi ember ma már a tapolcai strandon sincs a legforróbb nyári napon.
Szánalmas vagy.
A villanytelepit is Horthy építette.
Ti csak a „holnap átadjuk, holnap átadjuk, holnap átadjuk…” Káli freskókat pakoltátok a strandra.
Ja, meg levágtátok a hisztit amikor a hungarocell stukkó meglazult a főépület homlokzatán
aztán cigány-sz@r, lagzis-sátor
Ennyit tudtok
Impotensek.
A cigány-sz@r, lagzis-sátor már a kriza-művek eredménye!
a tiétek meg a villanytelepi piskota-tekercs épület látványterv, vizek völgye látványterv, gömböc szőkesége látványterv, stb.
Barlangszálló, Lillafüred, Szinva hajózhatóvá tétele…
Az Lillafürdő a nagy román polihisztor szerint.
Látszik az elypsumon meg a váron, hogy ti mennyire vagytok kompetensek kullancs…
hát hozzátok képest „villamos pályázó” ???
Jé! Akkor még volt utódnemzés.
Hova lett a munkásosztály?
A fiataldemokraták élükön a legfiatalabb demokratával beterelték őket gyártósori biorobotoknak.
Ja,ja
az egész volt KGST-t ????
Mégis nálunk van a legtöbb német gyártósor az egész KGST-ben.
szájer, meg szájfény geri rossz példát mutat
nem beszélve /RIP/ aranyhalas mátéról
“A kommunistánál kártékonyabb és veszélyesebb embertípust még nem produkált a történelem. Cinizmusuk, szemtelenségük, hataloméhségük, gátlástalanságuk, rombolási hajlamuk, kultúra- és szellemellenességük elképzelhetetlen minden más, normális, azaz nem kommunista ember számára. A kommunista nem ismeri a szégyent, az emberi méltóságot, és fogalma sincs arról, amit a keresztény etika így nevez: lelkiismeret. A kommunista eltorzult lélek! Egészséges szellemű európai ember nem lehet kommunista! Nincs olyan vastag bőrt igénylő hazugság, amit egy kommunista szemrebbenés nélkül ki ne mondana, ha azt a mozgalom érdeke vagy az elvtársak személyes boldogulása így kívánja.”
Szerb Antal Utas és holdvilág – részlet
„- A halálvágy a legfontosabb mítosztermelő erők egyike – magyarázta tovább Waldheim, most már inkább magának és izgatottan. – Ha jól olvassuk az Odysseiát, hát másról sem szól az egész. Ott vannak a halál-hetairák, Kirke, Kalypso, akik barlangjukba csalogatják az utast a boldog halott-szigeten és nem akarják továbbengedni; egész halottbirodalmak, a lotophagok, a phaiakok földje és ki tudja, nem halottország maga Ithaké is? … Messze nyugaton, a halottak a nappal mindig nyugatra hajóznak… és Odysseius nosztalgiája és visszatérése Ithakébe talán a nemlétezés utáni noszgalgiát, a visszaszületést jelenti… Lehet, hogy Pénelopé annyit jelent, mint kacsa és eredetileg lélekmadár volt, de ezt egyelőre még nem tudom bizonyítani. Látod, ez olyan téma, amivel feltétlenül és sürgősen foglalkozni kellene;neked is… Kidolgozhatnál egy részletet, hogy belejöjj a vallástudományi módszerbe. Például nagyon érdekes volna, ha írnál valamit Pénelopéról, mint lélekkacsáról.
Mihály köszönettel elhárította a megbízatást, pillanatnyilag ez kevésbé érdekelte.
-Miért csak az archaikus görögség érezte ennyire a halál jelenvalóságát? – kérdezte.
– Mert a civilizáció természete mindenütt az, a görögöknél is az volt, hogy eltereli az emberek figyelmét a halál realitásáról és ellensúlyozza a halálvágyat, ugyanakkor, amikor az élet nyers megkívánását is csökkenti. A keresztény civilizáciuó is ezt tette. Pedig azok a népek, amelyeket a kereszténységnek kellett megszelídítenie, még sokkal nagyobb halál-kultuszt hoztak magukkal, mint amilyen a görögöké volt. A görögök tulajdonképp nem voltak nagyon halálos nép, csak éppen, hogy ők mindent jobban ki tudtak fejezni, mint mások. Igazán halálosak az északi népek voltak, a germánok, erdeik mély éjfelében és a kelták, legkivált a kelták. A kelta legendák tele vannak halott-szigetekkel; ezeket a szigeteket a későbbi keresztény feljegyzők jellegzetes módon a boldogok szigetévé alakították át és a hülye folklor-kutatók általában be szoktak ugrani nekik. De mondd kérlek, hát a boldogok szigete az, amely ellenállhatatlan kényszer gyanánt küldi követét, a tündért Brán királyfihoz? Vagy a boldogságból visszatérő ember válik egyszerre porrá és hamuvá, amint elhagyja a szigetet, mondd kérlek és mit gondolsz, miért nevetnek azok a nevető emberek a szigeten, a másik szigeten? A boldogságtól; azért nevetnek, mert halottak és nevetésük az a szörnyű hulla-vigyor, amit indián maszkokon látni és a perui múmiák arcán. De ez, sajnos, nem szakmám, a kelták. Hanem te foglalkozhatnál velük. Meg kellene tanulnod, gyorsan és okvetlenül, írül és kymriül, úgy sincs más dolgod. És el kellene menned Dublinbe.
– Jó – mondta Mihály -, de beszélj kérlek, tovább, nem is hiszed, mennyire érdekel. Hogyan szűnt meg az emberiség vágyódni a halott-szigetek után, vagy talán most is vágyódik: Szóval mi a történet vége?
– Csak egy kis saját gyártmányú spengelerei-jel tudok felelni. Hogy az északi népek beléptek a keresztény népszövetségbe, az európai civilizációba, annak, ha emlékszel, az volt az egyik következménye, hogy két évszázadon keresztül nem volt szó másról, mint halálról: a X. és XI. században, a clunyi szerzetesi reform századaiban. A kora-román korban a kereszténységet az a veszedelem fenyegette, hogy a legsötétebb halálvallás lesz belőle, valami olyasmi, mint a mexikói indiánoké volt. De azután mégis előtört eredeti mediterrán és humánus jellege. Mi történt? A halálvágyat a mediterránoknak sikerült szublimálni és racionalizálni, vagyis magyarul, a halálvágyat túlvilági utáni vággyá hígították, átalakították a halál-szirén szörnyű sexeppealjét a mennyei karok és rendek angyali zenéjű hívószavává. Most már nyugodtan vágyódhatott a hívő szép halál után; nem a meghalás pogány örömei után vágyódott, hanem a mennyország civilizált és tisztes örömei után. A nyers, ősi, pogány halálvágy pedig száműzetésbe ment, a vallás alatti rétegekbe, a babona, boszorkányság, sátánosság elemei közé. Minél erősebb lesz a civilizáció, annál jobban tudat alá kerül a halál szerelme.”
Hogy jön ide az orbán család?
te utolsó anyabaszó !
horti óta hozzá se nyúltak 2005-ig, nem bővítették ki, nem újították fel, igaz te rohadt cigány hazaáruló?
hortyy óta egészen a mostani románcigánysertésig SEMMI de SEMMI nem épült ebben a zországban
/kotonszökevény aladár cöf aktivista, xanax+pálinkafüggő parazita, gyakorló incel/
Ja.
ráköltöttek 360 milliót
egy évnyi salkaházi
„Polgármester: A napirend bizottsági megtárgyalására nem került sor. A kérdések rendezésével kapcsolatos javaslatról van szó. A napirend feletti vitát megnyitja. Vitában hozzászólók: Szebeni Péter: A Diósgyőri Várfürdő szaunája a Parti Szerviz Kft. bérbevételével kezdődően halódik, hiszen folyamatosan továbbadták az üzemeltetést és végül mindig a városnak kellett fellépnie. Ha nem lehet az Ady Művelődési Háznak profitot termelni ebből, akkor legalább nullszaldósra kellene hozni az üzemeltetést. A szaunát jó volna megtartani a városlakóknak. Polgármester: Delneky Miklós szavait idézi, miszerint a szauna olyan mint az abált szalonna, a szaunába a magyarok, az abált szalonnába a finnek halnak bele. Juga György: Nem érti, miért csak most került beterjesztésre az anyag. Támogatja, hogy a hőforrásra uszoda épüljön. A városnak vissza kell vennie kezelésbe a fürdőket. Üszögh Lajos: Kérdése, a strand ingyenes használatba adása adóügyileg jó-e. A jogi forma a jövő szempontjából egyáltalán nem mindegy. A vagyonrendeletnek megfelel az átállás? A vagyonelemek átvétele rendezett? Polgármester: Apportálásról nincs szó. Megadja a szót a Vagyongazdálkodási Osztály vezetőjének, reagáljon az elhangzottakra. Varga György: A VFV ZRt. Alapító okiratában úgy határozták meg, hogy a strandokat üzemeltetik. Az apportálás kérdésére későbbiekben visszatérnek. Csordás Mihály: 2007. január 1-jétől lehetséges az önkormányzati vagyonelemekre vagyonkezelési szerződés kötése úgy, hogy az amortizációs költség az adott cégnél keletkezzen. Dr. Bistei Attila Dr.: Tájékoztatja a Közgyűlést, elkészült a korrigált javaslat, kéri tárgyaljanak erről. Az 1. pont változatlan marad. A 2. pont helyesen: A Közbeszerzési eljárás teljes körű lefolytatására és a döntések meghozatalára a.. stb…stb…stb”
Csak neked!!!
Néhány adat a Horthy korszakról.
„Hazánk lakossága e rövid idő alatt 1.639.479 fővel növekedett.
Alap- és középfokú iskoláink száma 7418-ról csaknem a duplájára: 13780-ra; óvodáinké 975-ről 1140-re emelkedett.
Új kórházat 160-at is építettünk a kezdetben meglévő 187 mellé, s bennük megkétszereződött az orvosok száma.
2628 km elsőrendű országutat építettünk, vasútvonalaink hossza 8671 km-re nőtt, ebből 243 km-t villamosítottunk – magyar találmány alapján.
Dieselmozdonyok gyártásában pedig világelsők lettünk!
Duna-tengerjáró flottánk összeköti vízi útjainkat a világtengerekkel.
Államadósságunkat az időszak felére kifizettük, sőt el tudtuk engedni a gazdák összes tartozását.
Megteremtettük a mindenkire egyaránt vonatkozó szociális ellátórendszert, biztonságos működéshez szükséges vagyonnal látva el a nyugdíj- és betegségbiztosítókat.
Ingyenes gyógyszert kaptak a növekvő számú cukorbetegek.
Budapest(gyógy)fürdővárossá vált.
Nyaralótelepeket építettünk a munkásoknak a Dunakanyarban, a Soroksári Dunaágban; a tisztviselőknek a hegyvidékeken és a Balatonnál.
Filléres vonatok szolgálják a hétvégi kikapcsolódást.
A köz szolgáinak (közüzemek dolgozó, köztisztviselők, közalkalmazottak) vasúti, üdülési, biztosítási, közüzemi díjbéli és egyéb kedvezményekkel honoráltuk áldozatos munkáját.
Mindehhez a világ egyik legértékállóbb valutájának megteremtése is járult.
Politikai téren önállóságra törekedtünk.
Korlátok közé szorítottuk a szélsőséges pártok működését, megtiltottuk a horogkereszt használatát.
Horthy Miklós kormányozta ekkor a világháborút elszenvedett, spanyolnáthát, eszeveszett vörös terrort, és Trianont elszenvedő Magyarországot, vagyis az 1920 és 1937 közötti, a még háborútól mentes korszakról szól az írás.
Az adatok pontosak. A boldog Kádár-korszak alatt kiadott enciklopédiafélékből szemelgettem őket, legfőképp az 1982-ben megjelent Magyar Történelmi Kronológiából (Akadémiai Kiadó).
A milliószámra előforduló munkás-mozgalmár szócikk közé nyilván nem a gaz horthy fasiszta érát dicsérendően pöttyentették ezt a néhány adatot, így bátran elfogadhatjuk hitelesnek mindet.”
Takaró Misi horthy felsz@pása.Egyéb?
Mesélj már valamit a Numerus Clausus törvényekről is!