El fogják konfiszkálni a várat a várostól.. A nap kommentje

3 Responses

1. Temetni, nem dicsérni – Az ország törvényes rendje elleni támadásnak tekintenék-e, ha
   politikai ügyekben valaki kétségbe vonja a Handó Tündék és Polt Péterek által felügyelt
   magyar igazságszolgáltatás pártatlanságát? – teszi fel egyebek mellett – a kérdést az amerikai
   elnökválasztás körüli botrányok kapcsán Lányi András.

   Válasz

2. Szijjártó Péter luxusjachtozása nem bűn, de parkolóhelyet avatni igen? – Ráküldték a
   gyámügyet a Momentum ifjúsági alapszervezetének tagjaira, csak mert nyáron jachtparkolót
   csináltak a Külügyminisztérium elé. Közel nagykorú fiatalokról beszélünk, akik politikai
   véleményt mertek nyilvánítani. "Nettó pofátlanság, hogy Szijjártót bevédte Polt Péter, és a
   kis üdülgetése következmények nélkül maradt. Úgy fest, manapság egy szimbolikus
   parkolóhely felavatása bűnnek számít, de az teljesen rendben van, ha egy oligarcha
   csúcsnyaralással és jachttal kényezteti a magyar külügyminisztert – olvasható a
   cikkben.(január 28. viharsarok.ezalenyeg.hu)

   Válasz

3. A Kúria szerint
   egy emlékmű kalapáccsal történő megbontása erőszakos magatartás, és nem tekinthető
   véleménynyilvánításnak, ezért új elsőfokú eljárás lefolytatását írta elő Novák Előd ügyében.
   Az akkor még jobbikos politikus 2015-ben kalapáccsal kezdte megbontani Budapesten a
   Szabadság téri szovjet emlékművet. A Kúria felidézte: a kerületi bíróság 2018. május 30-án a
   két vádlottat felmentette a rongálás vádja alól, a tulajdon elleni szabálysértést pedig
   megszüntette ellenük. A fellebbezés alapján eljáró másodfokú bíróság pedig 2019. október 8-
   án helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a
   főügyészség felülvizsgálati indítványt terjesztett elő, amelyet a Legfőbb Ügyészség
   fenntartott. A bíróságnak azt kellett eldöntenie, hogy a szovjet hősi emlékmű a rongálás
   törvényi tényállása alapján védett kulturális javak körébe tartozó tárgynak, műemléknek
   tekintendő-e. Arra jutottak, hogy a Szabadság téri emlékmű a fővárosi önkormányzat
   tulajdona, "köztéri szobrászat keretében megvalósított művészeti alkotás" és a kulturális
   örökség része, a kulturális javak körébe tartozik. Hozzátették: az emlékmű védelme a magyar
   állam jogszabállyal kihirdetett nemzetközi egyezményben vállalt kötelezettsége, a védettség
   létrejöttéhez külön eljárásra nincs szükség, a jogszabályokból közvetlenül
   következik.

   Válasz