A családokkal kiszámoltatta
, hogy havonta mekkora összeg megy el cigarettára. Ez az egyik módszere: nem azt mondja, hogy szokjatok le, hanem próbálja felnyitni a szemüket. Az egyik asszony a faluban meghökkenve mesélte, hogy egyes családok 30-60 ezer forintot is elköltenek havonta cigarettára.
„Ha gyerekekkel foglalkozunk, jó lehetőség, hogy belépjünk a család életébe. A prédikáció során elmondom nekik, hogy miért ne szüljenek 16 évesen, miért legyen szakmájuk.” Azzal Bélának nincs baja, hogy valaki fiatalon szül („hiszen a szűzanya is fiatalon szült”), de arra ösztönzi őket, hogy tanuljanak, és legyen munkájuk, és csak ezután, tudatosan vállaljanak gyereket.
„Tudni kell megérteni őket. A cigányok kevesebb szóval fejezik ki magukat, ezt nem szabad figyelem kívül hagyni, mert az oktatásban fontos szerepe lehet.” Egy példát említett, valaki felkereste őt, hogy nem keresztelheti meg a gyerekét, mert akkor a többiek sértésnek veszik. Béla atya teljesen értetlenül állt a helyzet előtt, végül kiderült, hogy azt hitte, Béla atya lenne a gyerek keresztapja.
15 családnál segített bevezettetni a vizet
Elintézte, hogy a faluban tizenöt családnál bekössék a vizet, ami Borsodban házanként százezer körüli összeg lett volna. Megegyezett egy kedvezményes árban a szolgáltatóval, és megkérte a Katolikus Karitászt is, hogy támogassák. A víz bekötésének feltétele az volt, hogy az összeg egy részét a családoknak kellett állniuk, tetőaknát is intézett nekik, azt az iskolában megcsináltatta. Vízvezeték-szerelőt is kerített. Béla elmagyarázta a cigányoknak, hogyan ássák ki a gödröt, aztán már egymásnak is segítettek. Volt, aki elleste a technikát, és más családoknál is bevezette a vizet. Volt, akinél az áram visszakapcsoltatását, a szemétdíjat vagy a telefonos tartozásokat segített rendezni.
https://index.hu/belfold/2018/08/16/joszolgalat_dij_molnar_gal_bela/
