Bár 2 milliárd forintba került, mégse működött jól a jégkárelhárító rendszer a május eleji felhőszakadások idején. Volt ahol azért nem tudták beindítani a készüléket, mert a környéken nincs térerő, így a telefonról irányított rendszerek nem működtek. Egy szakértő szerint viszont ez még mindig jobb, mint ha működtek volna, akkor ugyanis aszályt okozhatnának.
Ez az a szerkezet, aminek meg kellene védenie a gazdákat a sorozatos jégkároktól. Bár a Nemzeti Agrárkamara korábban azt ígérte a 2 milliárd forintból kifejlesztett készülékek az egész országban védelmet nyújtanak, az idei májusi jégesők során bebizonyosodott, hogy a rendszer nem működött.
Miközben országszerte több helyen is szakadt a jégeső, voltak olyan területek, ahol a központból azért nem tudták értesíteni a gazdákat arról, hogy hozzák működésbe a szerkezetet, mert nem volt térerő, emiatt komoly kár érte a gazdákat.
Egy agrárbiztosítások összehasonlításával foglalkozó cég szerint csak súlyosbítja a gazdálkodók kárát, ha olyan mértékben hisznek egy nem működő rendszerben, hogy más módon nem biztosítják be magukat a károk ellen.
Egy földrajztanár szerint viszont az, hogy a 2 milliárdos rendszer ellenére elveri a jég a termést, még mindig jobb, mintha működne a jégeső elhárítás, az ezüst-jodidot párologtató készülékek ugyanis alkalmasak arra, hogy aszályt idézzen elő.
