A KSH például évente készít egy táblázatot a halálozási okokról, ebben szerepel egy olyan ok, hogy “a túlságosan nagy hideg hatásai”. E szerint 2015-ban 168, 2016-ban viszont már 238 embert ölt meg a hideg az országban. 2017-es adatok még nincsenek.
A kérdéskör egyik legilletékesebb szereplője, a rendőrség azonban már egy ideje hallgat a legaktuálisabb számokról. A Város Mindenkié csoport (AVM) tavaly március óta próbálja megtudni a rendőrségtől, hogy 2012 és 2017 között hány ember halt meg kihűlés következtében, eredménytelenül. Végül beperelték az Országos Rendőr-főkapitányságot, hogy adják ki az adatokat.
“A kihűléses halálesetek száma azért fontos, mert ez egy civilizációs halál. Ma, 2018-ban Magyarországon, illetve Európában embereknek már nem kellene meghalnia azért, mert túl nagy hideg van” – mondta a 444-nek Udvarhelyi Tessza, a Város Mindenki csoport aktivistája. Hozzátette, hogy ez egy olyan halálforma, amely csak azért létezik, mert az embereknek nincs egy olyan biztonságos környezetük, amely megvédené őket a hidegtől.
“A fagyhalál egy nagyon szélsőséges megnyilvánulása a szociális háló hiányának, amely ma Magyarországon egyre súlyosabb probléma” – mondta.
Ráadásul a korábbi adatok szerint még csak nem is az utcán élő hajléktalanokat érinti a kihűlés a leginkább, hanem azokat, akik képtelenek megfelelően felfűteni a saját házukat, és otthon fagynak halálra (róluk itt olvashat bővebben). “Ezeket a problémákat megfelelő lakáspolitikával lehetne kezelni” – mondta Udvarhelyi Tessza.
A szervezet 2012 novemberében kérte ki utoljára a kihűléses halálesetek számát. Akkor pedig a rendőrség válaszolt is az adatkérésükre több évre visszamenően is. Ebből kiderült például, hogy 2012-ben novemberig 86 ember fagyott halálra Magyarországon, a legtöbben a saját lakásukban.
A szervezet 2017-ben ugyanezeket az adatokat szerette volna megtudni a rendőrségtől, de falba ütköztek. A rendőrség ugyanis azt válaszolta nekik, hogy ilyen adatok nincsenek a birtokukban. Erre újra feltették a kérdést, kissé részletesebben, de arra sem kaptak választ, majd még egyszer, végül beperelték a rendőrséget.
Az ORFK a válaszaiban, és a perbeli beadványában is arra hivatkozott, hogy a rendőr-főkapitányságnak fogalma sincs arról, hogy az egyes rendőrkapitányságok milyen kihűléssel kapcsolatos ügyekben járnak el, így azokról nem is tudnak összesített adatokat küldeni. Majd egy mondattal később megjegyezték azt is, hogy amúgy a megyei rendőrkapitányságok sem tudnak válaszolni erre a kérdésre, mert nem vezetik kifejezetten azt, hogy valaki kihűlés miatt hal-e meg,
így ha van is valamiféle adatuk erről, az szerintük “nem alkalmas a nyilvánosság tájékoztatására”, sőt, téves következtetéseket lehetne levonni belőlük, ezért nem is adják oda.
Mindez azért nehezen érthető, mert az AVM 2012-es kérdésére a rendőrség még kiadta ezeket az adatokat, a belügyminiszter 2015-ben még a rendőrségi nyilvántartásra hivatkozva közölte, hogy 71 ember fagyott halálra télen, és 2016-ban, az utolsó érdemi válaszában még Rétvári Bence államtitkár is az ORFK adataira hivatkozott.
A rendőrség azonban tavaly óta nem ad ki adatokat arról, hány ember fagy halálra Magyarországon.
A hvg.hu tavaly márciusban arról írt, hogy az adatkérésüket válaszra sem méltatták. A Népszava idén januárban próbálkozott megtudni Belügyminisztériumtól és a rendőrségtől a halálra fagyott emberek számát, de azt írták, nem kaptak választ a kérdéseikre.
Az egyetlen szervezet, amely idén télen közölt számokat a halálra fagyott emberek számáról, az a Magyar Szociális Fórum nevű érdekvédő szervezet (ők legutóbb azt állították, hogy 149 ember fagyott halálra idén télen az országban). Azt azonban nem tudni, hogy ők honnan szerzik az adataikat. Megkérdeztük Simó Endrét, a szervezet vezetőjét, ő azt mondta, hogy tavaly télen még tudtak adatokat szerezni a rendőrségtől, idén azonban már nem. Hozzátette, hogy a jelenlegi adataik az államapparátustól származnak, de nem kívánta részletezni, hogy pontosan honnan. Azaz valószínűleg nem hivatalos adatkéréssel szerzik azokat.
Az a döntés született, hogy nem mondanak semmit
Az AVM és az ORFK közötti adatpernek most kedden volt az első tárgyalása. Itt az AVM képviselője azzal érvelt, hogy a rendőrségnek tudnia kell a kihűlések számát, ugyanis külön a rendőrségen belüli utasítás van arra nézve, hogy az egyes rendőrkapitányságoknak minden hónapban jelentést kell küldenie az ORFK-nak a közterületeken és egyéb helyeken kihűlés miatt meghalt hajléktalanokról, valamint a kihűlés miatt elhunytakról.
A rendőrség képviselője erre azt mondta, hogy ha az AVM erre az utasításra hivatkozva adna be újra adatigénylést, azt meg tudnák válaszolni. Ezt a bíró nem igazán értette, és azután érdeklődött, hogy ha mégis vannak adataik, akkor miért nem küldték el azokat legalább részben az adatigénylésre válaszul. Erre az ORFK jogi képviselője nem tudott egyértelműen válaszolni,
végül azt mondta, hogy valamiért ez a döntés született.
Amellett azonban továbbra is kitartott, hogy olyan formában nem tudnak a kérdésekre válaszolni, amilyen formában azt az AVM kérte. Az érdekvédő szervezet képviselője szerint azonban a rendőrség a korábbi adatkérelmeiket is következetesen visszautasította, és egyáltalán nem járt el jóhiszeműen.
Az első tárgyalási nap végül azzal zárult, hogy a bíró felszólította a rendőrséget, hogy írják össze, milyen adatokat tudnának kiadni az AVM-nek, a szervezet pedig azután konkretizálhatja, hogy ezek közül mikre tart igényt.
Addigra azonban, mire ez lefut, már újra nyár lesz, és perzselő hőség. Szerdán megkérdeztük mi is a rendőrséget, hányan haltak meg az elmúlt években kihűlés következtében az országban. Szinte azonnal válaszoltak, és az Emberi Erőforrások Minisztériumához irányítottak minket. Így elküldtük a kérdéseinket oda is. https://444.hu/2018/02/21/az-allam-baromira-titkolja-hanyan-fagynak-halalra-az-orszagban
