Több mint 20
éves munkaviszony után 2013 decemberében az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. felmondott Vajnai Attilának. A felmondás jogellenességének megállapítása iránt pert indított, amely pert jogerősen megnyert 2016-ban.
A perben a munkáltató okiratokkal kívánta bizonyítani, hogy a felmondás indoka – átszervezés –, valós és okszerű volt. Az okiratok között kulcsszerepet töltött be egy, a munkáltató által „mátrix”-nak nevezett dokumentum, amely a munkáltató képviselőjének nyilatkozata szerint az átszervezés alapjául szolgált. Az irat valamennyi változata táblázatban tartalmazza Vajnai Attila nevét, valamint az általa ellátott feladathoz társított munkaerő-igényt, vagyis személyes adatait. A dokumentumot a gyanú szerint nem az MVM képviselője által tanúvallomásában megadott időpontban hozták létre, aminek gyanítható oka a bíróság befolyásolása volt.
Vajnai Attila hivatalosan kérte személyes adatainak kiadását, mert a dokumentum elektronikus változatának megismerése után egyértelművé válhat, hogy cég képviselője valós adatokat adott meg a munkaügyi per során vagy hamisítás történt. Az MVM Zrt. nem volt hajlandó kiadni a kért dokumentum metaadatait arra hivatkozva, hogy az érintett dokumentum nem tartalmaz személyes adatokat.
Vajnai Attila ezek után a Nemzeti Adatvédelmi Hatósághoz fordult, amely neki adott igazat. A Hatóság álláspontja szerint az érintettnek a személyes adatok megismeréséhez fűződő joga kiterjed valamennyi, az adatkezelő által kezelt és a személlyel kapcsolatos adatra – így az ún. „metaadatokra” is.
Az Adatvédelmi Hatóság állásfoglalása után Vajnai Attila ismételt adatszolgáltatási kérelemmel fordult az MVM Zrt-hez, amely azonban a megkeresésre érdemben nem reagált. Ebben a helyzetben egyértelművé vált, hogy az MVM Zrt. nem hajlandó teljesíteni törvényes kötelezettségét, ezért 2017. november 27-én Vajnai Attila feljelentette korábbi munkáltatóját a Nyomozó Hatóságnál.
